Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A KÖZOKTATÁS ÉS MUNKÁSOKTATÁS TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás szervezési problémái a baranyai népiskolákban az 1923/24 - 1943/44 tanévekben
A teljesen anyanyelven történő oktatás hatása Bevezetése a gondviselőket az eddigiektől nagyobb mértékben továbbosztotta' Egy és ugyanazon iskolán belül jelentkezett a magyar nyelvű, a vegyes rendszerű és most már a teljesen anyanyelvi oktatás igénye. A minisztérium úgy rendelkezett, hogy valamennyi igényt ki kell elégíteni és konkrét esetekben is hozzájárult ahhoz, hogy a tanítók e rendszereket alkalmazzák. Elvileg lehetséges volt, hogy ugyanabban az iskolában teljesen magyar, magyarul és az anyanyelvi ismereteket (olvasást, írást, fogalmazást, helyesírást, nyelvi magyarázatot és éneket) nemzetiségi nyelven oktató vegyes rendszerű, valamint teljesen német nyelven oktató tagozat jöjjön létre. A szülők a tagozatok között választhattak. Ott, ahol a vegyes rendszerű oktatás ez ideig még nem érvényesült, a beírt tanulók összes szülőjének személyesen közölt elhatározása alapján kellett a kívánt tagozatba beosztani. Ebben az esetben a szülők minden olyan megkérdezését kerülni kellett, amely szavazás jelleggel bírhatott, tehát a beosztás csak a beiratkozáshoz hasonló lehetett. Azokban az iskolákban, ahol a teljes anyanyelvi tagozat felállításáról kellett dönteni, ott csak a vegyes rendszer szerint működő tagozatba beírt tanulók szülői nyilatkoztak, különkülön és személyesen, hogy gyermekeiket továbbra is a vegyes rendszerben, vagy a teljesen németül tanító tagozatba irányítják. A magyar tagozatba beírt tankötelesek továbbra is a magyar tagozatba voltak kötelesek járni. Ez a gyakorlat óhatatlanul érdekellentétekhez vezetett. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium kínosan ügyelt arra, hogy az átszervezési eljárás „befolyásmentes" legyen. Intézkedést kért a főispántól arra nézve, hogy a községekben minden agitációtól tartózkodjanak, mert a ,,. . . kormány iskolapolitikájának az az alapja, hogy a szülők kívánságának minden befolyástól mentesen kell megnyilvánulnia". )ü Hasonló véleményen volt és ennek megfelelően intézkedett a belügyminiszter is. ,,. . . felkérem Méltóságodat, utasítsa a kormányzatára hívott törvényhatósági (vármegyei, városi, községi) tisztviselőket, hogy ezekbe a kérdésekbe, különösen pedig a nem magyar népiskolai oktatás nyelvének ügyében semmiféle irányba ne intézkedjenek és arra közvetlenül befolyást ne gyakoroljanak." 0 ' Az eljárásról szóló jegyzőkönyvek nem kerültek a főispán irattárába, azokat valószínű nem is ismerte. Az eljárást így csak közvetett bizonyíték alapján tudjuk értékelni, mégpedig a főispánnak a miniszterhez küldött jelentése alapján, akinek ismeretei egyéb forrásból is származhattak. Biztosítja a minisztert arról, hogy a hatóságok minden nyilatkozástól tartózkodnak, még a tanácsért hozzájuk fordulókat is elutasítják azzal, hogy cselekedjenek legjobb belátásuk szerint. Úgy látja, hogy a magyar szülők magukra hagyatottak, mert a hatóságok passzivitása miatt egyéni akcióra senki sem vállalkozik. A német nemzetiséget illetően a pártatlanság ugyanakkor nem biztosított, mert a Volksbund megszállja az érintett községeket és a legdurvább fenyegetésekkel igyekszik a szülőket saját céljaira megnyerni. Úgy tapasztalta, hogy az érdekeltek a szavazások rendszerét elítélik, bár annak a hatóságok rendelkezésére formálisan eleget tesznek. A férfiak általában maguk helyett az asszonyokat küldik, akiket a közfelfogás felelőtlen személyeknek tekint. Az asszonyokra viszont a Volksbund jobban tud hatni. A szavazások eredménye a pillanatnyi hangulattól, a kiküldött volksbund agitátorok ügyességétől függ.' 8 Láthatjuk, hogy a megyében élő magyar és nem magyar lakosság éberen figyelte egymást. Különböző előnyöket, esetünkben oktatási vonatkozó 5 úq kat kívántak
