Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A KÖZOKTATÁS ÉS MUNKÁSOKTATÁS TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás szervezési problémái a baranyai népiskolákban az 1923/24 - 1943/44 tanévekben

fele magyar, fele német. Csak egy tanítójuk van, aki kétféle képpén nem tudhat tanítani. A magyarok tiltakoznak a vegyes tannyelv ellen.

29 Felsőmindszenten a plébános közös értekezletre hívta össze a szülőket, akik közül csak hárman kérték a vegyes tanítási nyelvet, ezért az egyházközség korábbi határozatát hatályon kívül helyezték. Ezzel kapcsolatban jelenti a főszolgabíró, hogy ,,. . . az ügy az egyházi hatóságok útján inem lesz rendezhető". Úgy látja, hogy a plébánosok tévedésben vannak, mert a C) típusú oktatást akarják fenntartani annak ellenére, hogy ennek jogszabályi lehetősége nincs. Ha ez lehetséges lenne, úgy véli, hogy nem lennének zavargások, mert a lakosság a C) típussal megelégedett. Megismételték az eljárást Gödrén is, mely során a szülőket is meghallgatták. A plébános ismertette az iskola helyzetét és a korábbi döntést. Az iskola 121 tanulója közül 36 magyar anyanyelvű. Egy hatosztályú magyar és egy hatosztályú nemei tagozat felállítását látja szükségesnek, ami a 3. tanterem megépítését és tanítói állás szervezését igényli. A szülők túlnyomó többsége a vegyes rendszer bevezetését kérte. A főszolgabíró a megoldást egy magyar tagozat felállításában látta, o plébános igényét túlzónak tartotta.'

111 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium szervezési gyakorlata Az állami és önkormányzati szervek egymás melletti és sokszor egymás elleni tevékenysége az eltelt két év alatt nem sok eredményt hozott. 1937. december 21-ig csak Nagybudmér, Villány, Liget, Mágocs, Magyarszék, Baranyajenő, Jágónak, Nagyhajmás (ág. ev.), Oroszlá, Szágy, Babarc, Kisnyárád, Liptód, Németboly, Nagyárpád, Ceresd, Ófalu r. kat. iskoláinak fenntartói döntöttek a vegyes oktatási rendszer mellett. Az eddig kisebbségi iskolaként működők közül a magyar tannyelvet választották V/7/ánykövesden, Alsómocsoládon, Barátúron, Godisán, Kisbattyánban, Komlón, Mecsekfaluban, Meződön, Dunaszekszőn, Mecsekrákoson, Orfűn, Nagypallon és Beremenden. Olasz községben az addig is alkalmazott rendszert kívánták fenntartani. A 142 kisebbségi iskolából az itt fel nem soroltak a változtatásról még nem döntöttek." A kulturális kormányzatot ez a csekély eredmény, illetőleg visszafejlődés nem elégítette ki, ezért a szervezésben egyre markánsabb módszerekhez folyamodott és az eljárásba bevonta a belügyminisztert is. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az eddigi gyakorlatot megváltoztatta. Ezideig a kisebbségi oktatásra a községeket a főispán meghallgatása után jelölték ki, most ezt rendeleti úton központi akarat formájában, a megyei elképzelésektől függetlenül végezték.'

2 Az állami elemi népiskolák közül kettőt, a községiek közül kilencet, a r. kat. felekezeti iskolák közül nyolcvanat, az ág. ev. felekezetiek közül tizennégyet jelöltek ki.

33 A tényleges szervező munkát a tanfelügyelő és a tankerületi főigazgató végezte, akik az átszervezésről szóló jegyzőkönyveket most már a főispán megkerülésével küldték meg a minisztériumnak. A belügyminisztérium bekapcsolódását adat és véleménykéréssel kezdte. Az adatokat az előzőekben már közöltük, itt a főispán véleményét ismertetjük. Elkerülhetetlennek, politikailag indokoltnak tartotta azokban a községekben a kisebbségi iskolatípus bevezetését, melyekben teljesen, vagy túlnyomóan németek laknak. Megnyugvást teremtenek így a kisebbség körében és a túlzók kezéből is kiütik a fegyvert. Aggályosnak tartja bevezetését ott, ahol a németség csak szórványokban él, mert így gátat vetnek a magyarosodási folyamatnak. Nem tartja betű szerint végrehajthatónak az új kisebbségi oktatási formáról szóló rendeletet a ve-