Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A KÖZOKTATÁS ÉS MUNKÁSOKTATÁS TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás szervezési problémái a baranyai népiskolákban az 1923/24 - 1943/44 tanévekben

gyes lakosú községekben és különösen ott, ahol a meghatározott minimális számban laknak és, ahol az iskola osztatlan. A kisebbségi oktatás véleménye szerint ezeken a helyeken a magyar anyanyelvű tankötelesek oktatásának kárára szolgál. Sérelmezte a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletét is, melyben korábbi hatásköréből megfosztotta. így, előzetes tájékoztatás nélkül nincs alkalma arra, hogy a kérdéssel időben és behatóan foglalkozzon, de arra sem, hogy az eredmény alakulását a közigazgatási hatóságokkal megfelelően befolyásolhassa.'"' A vallás- és közoktatásügyi miniszter szemléletét és szándékát az 1938. március 21-én elhangzott parlamenti beszédéből ismerhetjük meg. Hitet tett a Gömbös-kormány elképzelése mellett és megismételte azt a korábbi bejelentését, hogy a kormánynak a kisebbségi oktatásra vonatkozó rendeletét az 1938/39. tanévre végrehajtatja. Téjákoztatása szerint az értekezletek az előadás idején folyamatban vannak és naponta ad ki rendeletet az átszervezésre. Néhány szomszéd állam és néhány képviselő véleményével szemben védi a szülői értekezlet rendszerét ,,. . . mert a rendelet szelleme szerint senkit a'karata ellenére nem kényszeríthetünk sem vegyesnyelvű, sem pedig magyar iskolába". A kormány nevében ígérte, hogy egyik oldalról sem fogják a szülőket befolyásolni. Ahol ez megtörténik, ott vizsgálatot tartanak. A beavatkozást csak magyar részről látta bekÖvetkezhetőnek. ,,Ennek a jognak a gyakorlatát az államhatalom igenis köteles biztosítani nemcsak az illető nemzetiségek, hanem az államalkotó és államfenntartó magyar nemzet érdekében is, mert az erőszakos eszközök alkalmazásával még senkit soha egy nemzet fiává és egy állam hű polgárává nem tettek." A kisebbségi népiskolában a nyelvi kisebbség kulturális jogának, a magyar nemzet és a magyar állam érdekének érvényesülését látta. Az idegenajkúak helyzetét úgy ítélte meg, hogy így megtanulják a magyar nyelvet, jó és hűséges állampolgárok lesznek. ígérte, hogy a nagy nemzeti cél érdekében a legnagyobb szigorral járnak el azok ellen, akik bár jóhiszeműen, de rosszul értelmezett hazafiságból szembehelyezkednek a rendelet végrehajtóival. ígérte, hogy nem nyúlnak hozzá a történeti keresztény egyházak iskolafenntartó jogához és iskolai autonómiájához. A vallást és az egyházat nemzetépítő és társadalomösszetartó erőnek tartotta és amíg a történetileg kialakult kulturális hivatásuknak megfelelnek bűnnek mondta autonómiájuk korlátozását."

5 A miniszter beszédének tartalmát a gyakorlat oldaláról értékelte egy a Néptanítók Lapjában megjelent dicsőítő hangú cikk. A szülői értekezletek jelentőségét abban látja, hogy biztosítja azt a lehetőséget, hogy a helyi iskolai hatóságok helytelen határozatait korrigálják. Tapasztalta, hogy a szülők ezt a lehetőséget örömmel fogadták. Állította, hogy a miniszter gondot fordít arra, hogy az egységes rendszerre áttért iskolák magyar anyanyelvű tanulóit kizárólag magyarul tanítsák. Példaként említi, hogy egy magyar anyanyelvű tanköteles szülője ilyen esetben annak engedélyezését kérte, hogy gyermeke kisebbségi nyelvű oktatásban részesülhessen. Ezt a kérést nem teljesítették, mert ellenkezik azzal az alapelvvel, hogy magyar anyanyelvű gyermekek a népiskolában csak magyar nyelven taníthatók. A már az új rendszerben működő népiskolákban folyó munkát anyanyelvi, magyar nyelvi, tárgyi, sőt „nemzet-nevelési" szempontból is minden igényt kielégítőnek minősítette.

11

' A főispán annak ellenére, hogy nem ő irányította az átszervezést, a megyében történtekről tájékozott volt. A szervezés menetéről kért és kapott tájékoztatást, jelentést. Nemegyszer egyedi ügyekbe is be kellett avatkoznia, így irattárán keresztül témánk továbbra is áttekinthető. Sok esetben beavatkozásra, véleményének kifejtésére a központi szervek kérték fel, így a központi intézkedések is értékelhetők levelezése alapján. Figyelemmel kísérhetjük a miniszter (Hóman Bálint) elvi kijelen-