Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A KÖZOKTATÁS ÉS MUNKÁSOKTATÁS TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás szervezési problémái a baranyai népiskolákban az 1923/24 - 1943/44 tanévekben

A meghallgatásra véglegesen kijelölt községek névsora talán éppen a szóbeli tárgyalás hatására némileg módosult. Kimaradt Bükkösd község r. kat. iskolája a helybeli plébános és a főszolgabíró előterjesztése alapján. Az 1930. évi népszámlálás eredményével bizonyították, hogy a lakosság túlnyomó része magyar. A német anyanyelvűek már elöregedtek, számuk egyre fogy. Bővítették a meghallgatandó községek névsorát Nagykozárral, Olasszal és Kisvaszarral. A 15 községben végzett eljárás során az egységes rendszer mellett 3 községben döntöttek. Felsőmindszenten ezt úgy kívánják megoldani, hogy a két r. kat. iskola közül az egyik magyar, a másik német kisebbségi iskola lesz. Versenden salamoni döntés született. A német anyanyelvűek tanítási nyelve a német és a magyar, a horvát anyanyelvűeké a horvát és a magyar, a cigány anyanyelvűeké a magyar. Nagykozáron az esperes a három nyelvű tanítás eredménytelenségére hivatkozva a szülőknek az eddigi gyakorlat megtartását javasolta úgy, hogy anyanyelven tanítsák a hittant, az írást és az olvasást. A gondnokság egyik tagja az egységes rendszer mellett szólt. A szülői értekezlet az utóbbi javaslatot fogadta el. Kifejezetten magyar tannyelvet kértek Alsómocsoládon, Kislippó-Károlymajorban, Bikaion, Gödrén, Mecsekjánosiban, Mecsekpölöskén, Szőkéden, Marázán, Szellőn, Olaszon. Az anyanyelvi oktatásra vonatkozó igényük általában az írás és olvasás tanítására terjedt ki. Kisvaszaron az eddigi C) típusú oktatást akarták (a rendeletek helytelen értelmezése miatt) fenntartani, ami tulajdonképpen az előzőekben feltüntetett igényt tartalmazza. Az elutasító döntés okát csak néhány egyházközségi képviselőtestület indokolta részletesen. Gödre községben a szomszédos magyarlakta községekkel meglévő jó és szoros gazdasági kapcsolatra, jó magyar nyelvtudásukra hivatkozott az egyik felszólaló. Úgy vélte, hogy a német kisebbségi iskolákban nem tanulhatnak meg jól magyarul, ez pedig 20—25 év múlva már gazdasági hátrányt jelent a községnek. Korábbi időkre hivatkozik, amikor az egységes rendelethez hasonló oktatás volt. A jómódú szülők Kaposvárra küldték gyermekeiket magyar szóra és ennek bekövetkezésétől fél az új rendszer bevezetésekor. A másik felszólaló büszkén említi, hogy a községbeiiek milyen jól beszélik a magyar nyelvet. Hivatalokban, katonaságnál stb. nincsenek nyelvi problémáik. Egy újabb felszólaló a községben élő szépszámú iparost említi, akik számtalan munkaalkalmat találnak a szomszédos magyarlakta községekben, különösen azok, akik jól beszélik a magyar nyelvet. A munkaalkalmakat féltette. Egyikük sem kért kisebbségi iskolát. Az egységes rendszerre áttérők közül Nagykozáron szülői értekezlet alapján hozott a gondnokság határozatot, a másik két helyen a r, kat. egyházközség képviselőtestülete. Az egységes rendszert elutasítók közül az iskolaszék Kisvaszaron, Alsómocsoládon, Bikaion, Gödrén, Mecsekjánosiban, Mecsekpölöskén, Marázán, Szülői értekezleten Kislippó-Károlymajorban, Szőkéden, Szellőn, Olaszon. Az eljárások az iskolaév megkezdésével nem zárultak le. A Mecsekpö/öskére vonatkozó határozatot visszaadták. A megismételt eljárás során külön döntött november 23-án a szülői értekezlet és külön az egyházközségi képviselőtestület. A megjelent 14 szülő közül 11 kérte a kisebbségi tanítási nyelvet, 3 pedig a magyart. Nem kérte tehát 20 kisebbségi tanköteles szülője, ezért ismét a magyar nyelvű oktatás maradt. Nagyhajmáson kérvényt szerkesztettek és küldtek a r. kat. püspökséghez, melyben az egységes rendszer bevezetését kérték. A 29 szülő aláírását a főszolgabíró az érdekeltek meghallgatása után cáfolta. Véleménye, hogy a jobbmódúak az aláírást megtagadták, a szegényebbek között sikerült eredményt elérni. Három aláírás hamis. Úgy vélte, hogy az ügyet az ún. Basch-csoport vehette a kezébe. A község nehéz helyzetben van, mert lakossága erősen megosztott. Az ág. ev. vallásúak német nemzetiségűek, iskolájuk B) típusú. A r. kat. iskola tanulóinak