Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A KÖZOKTATÁS ÉS MUNKÁSOKTATÁS TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás szervezési problémái a baranyai népiskolákban az 1923/24 - 1943/44 tanévekben

Komló, Orfű, Mecsekrákos r. kat. iskoláinak fenntartói, illetőleg a szavazásra jogosultak. Nem túlságosan bőbeszédűek az egységes rendszert elutasító határozatok sem. Többségükből kitűnik, hogy az érdekeltek az eddigi gyakorlattal megelégedettek voltak és ezért kérték annak meghagyását. A rendeletet minden bizonnyal félreértették, mert a C) típusú oktatás a megjelölt határidő elteltekor megszűnt. Kívánságuk teljesítésének jogszabályi lehetősége tehát nem volt. (Barátúr, Komló, Mecsekfalu, Kisbattyán, Nagypall, Orfű, Mecsekrákos, Godisa.) Az azonos hibából a körjegyzőik és iskolaszéki elnökök befolyására következtethetünk. Beremenden az 1936. augusztus 9-én a szülői értekezletre összeh ivottak illetőleg a megjelent 25 apa és 30-40 anya több hozzászólás után arra hivatkozva, hogy hazafias érzésükre bántó lett volna még csak az is, ha egy lett volna aki a német nyelvű taníttatás bevezetését kérte volna . . ." indokolták döntésűiket. A német nyelvű írás és olvasás tanításával igényük kimerült. Németbolyban az egyházközség által összehívott szülői értekezlet döntött. Két felszólalás után — akik mindketten a magyar tanítási nyelvet kívántaik - a szülők egyhangúan döntöttek a magyar nyelv alkalmazása mellett. Az írás, olvasás és a hittan oktatását kérték német nyelven is. Villánykövesden 11 szülő jelent meg az értekezleten és valamennyien a magyar oktatási nyelv alkalmazását kérték. Kérésüket az iskolaszék magáévá tette. Az egyházközség által összehívott szülői értekezlet döntött Villánykövesden, Beremenden, Németbólyban, Orfűn, Nagyárpádon, Mecsekrákoson. Egyházközségi képviselőtestület Nagypallon; községi képviselő testület Barátúron, Komlón, Mecsekfalun, Kisbattyánban és Godisán. Megfigyelhető, hogy véleménynyilvánításra, az érzelmi oldal kifejezésére a szülői értekezleteken került sor. Sommás fogalmazásra, ugyanakkor téves jogszabály-értelmezésre a községi képviselő testületeknél. Ugyanezt a rendszerezést az új egységes rendszert elfogadóknál elvégezve a következőket kapjuk: községi képviselő testület döntött Szágyon, Baranyajenőn, Ligeten, Magyarszéken, Mágocson, Jágónakon, Oroszlón, Geresden; az egyházközség által összehívott szülői értekezlet Villányban; az egyházközség képviselőtestülete Liptódon. Megállapíthatjuk, hogy az egységes rendszer mellett általában a községi képviselőtestületek döntöttek. A korábbi rendszer fenntartását és magyar nyelvű oktatást inkább ott kértek, ahol a szülői értekezleteken született meg a döntés. Az 1937/38. tanév kezdete előtt újabb 25 C) típusú iskola átszervezését tervezték.

28 Az előzetes információszerzés után a főszolgabírók jelentéseire támaszkodva a főispán a következőket jelentette a Miniszterelnökségnek: Az új iskolarendszer bevezetéséről Kislippó—Károlymajor, Alsómocsolád, Bikal, Felsőmindszent, Gödre, Mecsekjánosi, Mecsekpölöske, Versend, Szőkéd, Maráza, Szellő, Bükkösd és Nagykozár községek lakosságát kérdezi meg. Kérte, hogy a többi községben az eljárást ne végezzék el, mert a kisebbségi iskolakötelesek száma nem éri el az előírt 20 főt. Kishajmáson és Magyarsarlóson a lakosságot csak a következő évben, Alsószentmártonban csak akkor akarta meghallgatni, ha az új (második) iskola már megépült és a tanítás benne elkezdődött. Pécsbányatelepen az eljárás mellőzésének oka az, hogy a bányamunkásság nem állandó településű, hanem heterogén ván-. dorló elemekből áll és a német anyanyelvű tankötelesek száma máris csökkent. Nagyhajmáson a két felekezeti iskola közül az ág. ev. iskola már kisebbségi, így a r. kat. iskolában a magyar tanítási nyelv alkalmazása lenne célszerű, mert a magyar lakosság sem fosztható meg az anyanyelvi oktatás lehetőségétől. A főispán előterjesztésére az államtitkár nem volt hajlandó válaszolni, szóbeli úton kívánta a nézeteltéréseket tisztázni.