Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A KÖZOKTATÁS ÉS MUNKÁSOKTATÁS TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás szervezési problémái a baranyai népiskolákban az 1923/24 - 1943/44 tanévekben

Nem egyértelmű Ibafa község iskolaszékének határozata, M plébános indítványára úgy határoztak, ,,. . . hogy a magyar tanítási nyelv mellett a III. osztálytól kezdve a németnyelvű írást és olvasást" kötelező tantárgyként oktatják, minthogy addig is történt.' Az állami hatóságok az iskolát az 1925/26 tanévtől magyar tannyelvűnek minősítették. Kifejezetten elutasító a Gorica köziségben működő állami iskolai gondnokság határozata. Egyhangúan úgy döntöttek, hogy az iskola tanítási nyelve tisztán magyar lesz, a német nyelv tanítását nem kívánják, mert a szülői házban a gyermekeknek elég alkalmuk van gyakorlásra.

8 Ettől a határozattól függetlenül C) típusú iskolaként kezelték a hatóságok a későbbiek során is. A miniszterelnökség és a vallás- és közoktatásügyi minisztérium az elért eredményt nem tartotta kielégítőnek, ezért a főispánt további intézkedésre kérték. A miniszterelnökség konkrétan megjelölte azokat az iskolákat, melyekben a C) típus helyett a B) típust látták indokoltnak bevezetni. Leirata nem parancsoló jellegű. Intézkedést csak az újabb igények bejelentése esetére kért. szíveskedjék . . . bizalmas úton és tapintatos módon odahatni . . . hogy az iskolatípus választására jogosultak ... a kimutatásban feltüntetett típus bevezetése mellett foglaljanak állást." Mellékletében tájékoztatást ad arról, hogy melyek azok az iskolák, melyek tanulói többségükben német anyanyelvűek, illetve legalább 40 anyanyelvű tankötelessel rendelkeznek. A 139 iskola közül csak 10 volt olyan, ahol a nyelvi kisebbséghez tartozó tanulok nem voltak többségben, hanem csak a 40 főt érték el, vagy haladták meg. Közülük 39-nek C) típusról B) típusra, 7-nek B) típusról A) típusra történő változását kérte.

!l A mellékletéből megállapíthatjuk azt is, hogyha a típusváltoztatással nem is, a mennyiségi teljesítéssel a kormányszervek meg lehettek elégedve. A megye valamennyi kijelölt iskolájában megvalósult a kisebbségi nyelvű oktatás valamilyen formája. A leirat hatástalan maradt, ezért a VKM újból kérte a főispánt, hogy a főszolgabírókon keresztül hasson oda, hogy a típusváltozás még 1925 októberében valósuljon meg. Tájékoztatta arról, hogy megkereste az illetékes egyházi főhatóságokat is és kérte, hogy a német tanítási nyelv bevezetését a r. kat. püspöknél személyesen is sürgesse.

10 A főispán a miniszter felülvizsgálatának eredményéről tájékoztatta a főszolgabírókat és az érintett községek jegyzékét avval küldte meg, hogy „. . . amennyiben az iskolatípusok között választásra jogosultak ... a feltüntetett típus bevezetését kívánnák, ezen típus elé akadály nem gördíhető".

11 A főispán tulajdonképpen a be nem avatkozás elvét gyakorolta és hallgatólagosan erre lehetőséget adott a főszolgabíróknak is. Nem csodálkozhatunk azon, hogy változás alig történt, a legtöbb esetben a következő években további felszólításra volt szükség. (2. sz. melléklet.)

12 Az 1925/26. tanévre vonatkozóan a pécsváradi, a baranyavári, a szentlőrinci, a péosí járás főszolgabírói sorban jelentik az eredménytelenséget.

1

' A miniszter által meghosszabbított határidőben a főispán szóbeli utasítására megismételt felszólítások a hegyháti járásban hoztak némi eredményt. Köblény községben az iskolaszék a B) típus helyett az A) típust választotta. A döntést a körjegyző a „Kultur Verein" működésnek tulajdonította, akik a tanrend betartását figyelemmel kísérték. Ráckozáron (Egyházaskozáron) az ág. ev. egyházközség az A) típus mellett döntött. A lelkész jelentése szerint ,,. . . tévedés vagy elnézés folytán . . ." minősítették a tényleges állapottól eltérően B) típusnak. Tény, hogy a számtant és földrajzot magyar nyelven is tanították, de ez az iskolaszék elnökének és a tanítónak egyéni