Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A KÖZOKTATÁS ÉS MUNKÁSOKTATÁS TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás szervezési problémái a baranyai népiskolákban az 1923/24 - 1943/44 tanévekben

önkényes eljárása volt. Ettől a tanévtől kezdődően as iskola A) típusú tanrend szerint működött. Betekintést nyerhetünk az áttérést elutasítók véleményére is. Barátúron az iskolaszék elnöke először úgy nyiialkozott, hogy egyik típushoz sem járul hozzá, de írásos véleményt nem ad. A C) típus maradt, mert az iskolaszék végülis ezt támogatta. 14 A hivatalos nyilatkozat tehát eltért a magánvéleménytől. Nem zárult le a németpalkonyai r. kat. felekezeti iskola ügye sem. Az iskolaszék ülésén a rácpetrei plébános, amiért az iskolaszék egyik tagja a B) típus bevezetését javasolta a gyűlésről eltávozott anélkül, hogy jegyzőkönyvet készített volna. Az iskola még néhány tanévben C) típusúként működött. Nem záródott le a típusváltás kérdése a pécsváradi járásban sem. Óhányán az iskolaszék az eddigi C) típusról a B) típusra történő áttérést határozta el, de a határozat későn születhetett. Valószínűleg e formahiba miatt maradt még néhány évig a korábbi állapot fenn.

10 Spontán elhatározásból hozott határozatot Némethidas és Ráchidas ág. ev. iskolaszéke és a ráchidai presbitérium. Kimondták, hogy iskoláik az eddigi A) típusról a B) típusú oktatásra térnek át. Ezt a döntést még erre a tanévre figyelembe vette a felettes hatóság.Jellemzőek Hásságy község képviselőtestülete közgyűlésén elhangzottak: A községi bíró a képviselőtestület általános helyeslése mellett kijelentette, az Összlakosság kívánsága, hogy az iskolás gyermekek a magyar nyelvet jól elsajátítsák, anyanyelvükön írni, olvasni és számolni megtanuljanak. Annak eldöntését, hogy ezt melyik iskolatípus biztosítja a legjobban, a tanítóra bízta. A tanító eddigi tapasztalatai alapján a C) típust tartotta a legmegfelelőbbnek, mert a tanulók így tudták a legkönnyebben elsajátítani a magyar nyelvet és a tananyagot. A B) típust nehézkesnek, tanítónak és tanulónak egyaránt fárasztónak tartotta. Az eddigi tanítási móddal, mely a C) típussal azonosítható, elérhető volt mindaz a cél, melyet a képviselőtestület és a lakosság meghatározott. Az iskolaszék elnöke bejelentette, hogy az iskolaszék tagjai a tárgyaláson meghívásuk ellenére nem jelentek meg, ezért a képviselőtestület döntését kéri. A királyi tanfelügyelő utasítására hivatkozva a B) típus bevezetését javasolta. Kívánatosnak tartja, hogy a teljesen németajkú községben ne csak írni olvasni és számolni tanuljanak anyanyelven, hanem különösen a továbbtanulás miatt a többi tantárgy oktatása is fontos. A községi bíró a képviselőtestület újabb helyeslése mellett megjegyzi, hogy az egyszerű földműves gyerekeknek elegendő az a tudás, amit a C) típus nyújt. (Úgy érti, hogy ez a kevesebb!) A körjegyző védelmébe veszi a tanfelügyelőt, kétségbe vonja, hogy utasítást adott volna a B) típus bevezetésére. A képviselőtestület hazafias meggyőződésre hivatkozva kérte a döntést, ami egyszer és mindenkorra a C) típus mellett szólt.

1

' A későbbiek során a főhatóságok, elsősorban a Miniszterelnökség és a vallásos közoktatásügyi minisztérium szívós és módszeres tevékenységének eredményeként a típusváltást sürgető eljárás eredményesebb lett. Bezedek, Hercegszentmárton, lllocska, Ivánbattyán, Ivándárda, Lapáncsa, Lippó, Magyarbóly, Németmárok, Abaliget, Nagypal, Öfaíu iskolái a B) típust választották.

18 Az iskolafenntartók, köztük elsősorban a pécsegyházmegyei főtanfelügyelő és a helyi önkormányzatok az előbbrelépést, a részeredmények ellenére, általában nem segítették. A pécsegyházmegyei főtanfelügyelő írta a főispánnak: ,,. . . Az eredmény csekély s véleményem szerint tovább erőltetni a dolgot nem tartom célravezetőnek".

19 „Csekély" az eredmény az 1928 29. tanév kezdetén is. Csak Kiskassa, Pécsdevecser, Borjád, Hásságy, Hidor, Máriakéménd iskolafenntartói jelentették be a B) típusra váltást.

20