Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A KÖZOKTATÁS ÉS MUNKÁSOKTATÁS TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás szervezési problémái a baranyai népiskolákban az 1923/24 - 1943/44 tanévekben

A szavazás eredményétől függően, ha azt legalább 20 nem magyar anyanyelvű gyermek (15 éven aluliak) gondviselője kéri, kerülhet sor a miniszterelnök rendeletének megfelelően a korábbi vegyes tannyelvű rendszer megtartására. A kérelmet 1941. augusztus 25-ig kell a tamfelügyelőnek benyújtani, aki a miniszterhez terjeszti fel. (2. §. (1) bek.) A magyar nyelvű népiskolákban az anyanyelvi ismereteket is biztosítani kell, ha azt legalább 20 nem magyar anyanyelvű tanuló gondviselője kéri és valamennyien ugyanolyan anyanyelvűek. (3. §.) /. A nemzetiségi oktatás megvalósítása a gyakorlatban A kisebbség/ anyanyelven tanító népiskolák A) B) és C) típusú tanrendjének átszervezés útján történő kialakítása. - Az átszervezési folyamat és tapasztalatai a főispán tevékenysége alapján. A megvalósítást a kormányszervek elképzelésének és utasításának, állásfoglalásainak megfelelően a főispán szervezte. A feladatokat az 1924/25. tanév kezdete előtt nyitvaáIló határidőben főszolgabírói értekezleten személyesen és közvetlenül határozta meg. A főszolgabírók a 'kapott utasításnak megfelelően 1924 augusztusában írásban terjesztették elő jelentéseiket. Ezeket vizsgálva feltűnő, hogy a választásra jogosultak zömmel a C) típus mellett döntöttek. (1. sz. melléklet)

2 A döntések kialakítását befolyásoló körülményeket, okokat vizsgálva igen sokrétű problémával találkozunk. Hatással volt a döntésekre az eddig is használt és beváltnak minősített eddigi gyakorlat, mely evvel a típussal volt azonosítható. (Kiskassa, Kiskozár, Hetvehely, Kisbattyán, Ibafa.) Többen kérték az anyanyelvi írás, olvasás és hittan óraszámainak növelését. (Nagyárpád, Felsőmindszent, Nagykozár.)

! Átfogó képet kapunk a siklósi járás főszolgabírójának jelentéséből. Előadja, hogy a villánykövesdi körjegyzőséghez tartozó Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Németpalkonya és V/7/ánykövesd községekben megbízható németajkú személyektől nyert információ szerint az eddigi tanítási nyelv megváltoztatása iránt, amely a C) típusnak megfelelő, semmiféle mozgalom, érdeklődés sem mutatkozik. A hazafias érzelműeknek minősített tanítók szerint a szavaztatás provokálásnak minősül, azt a békesség érdekében nem tartják időszerűnek. Németpalkonyán az értekezleten érdemi határozat nem született. A község egyik lakosának az elnémetesítés melletti nyilatkozata miatt összevesztek és a jelenlévők határozathozatal nélkül eltávoztak. Vókányban az iskolaszéki tagok és szülők egyhangúlag úgy határoztak, hogy az I —II. osztályban a német tanítási nyelvet vezetik be, a III —IV—VI. oszályokban pedig a magyar nyelvet, a német nyelvnek mint kisegítő nyelvnek a használata mellett. A gyakorlatban azonban a II. osztálytól kezdve csak magyar nyelven folyt a tanítás és ezt mindenki elfogadta.'' A hegyháti járás főszolgabírója eredményként jelentette, hogy Mágocson, ahol az iskola eddig az A) típusnak volt megfelelő, az iskolaszék határozata értelmében a C) típust választották. Az eredményt a mágocsi plébánosnak, az iskolaszék elnökének tapintatos és körültekintő eljárásának tulajdonította.'"' A főszolgabírók feladatul kapták a politikai megmozdulások figyelését is. A siklósi és a pécsi járás főszolgabírójának jelentése erre vonatkozóan nemleges.

6