Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A KÖZOKTATÁS ÉS MUNKÁSOKTATÁS TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás szervezési problémái a baranyai népiskolákban az 1923/24 - 1943/44 tanévekben

végzésének módja nem változott. Az átszervezési eljárást legkésőbb az 1938/39. tanév megkezdéséig kellett befejezni. Az eljárás vitás kérdéseinek tisztázására a vallás- és közoktatásügyi miniszter a miniszterelnökkel egyetértésben rendeletet adott ki, melyben tudatosították, hogy nem a régi és az új rendszer között, hanem a magyar és a vegyes oktatási rendszer között lehet választani. Az eljárásban a szülők eljárása nem formális, a szülők beavatkozása nem illetéktelen, így nem lehet róluk megállapítani, hogy „minden komoly alapot nélkülöznek", hanem fel kell azokat terjeszteni a feletles hatósághoz. Felhívja a tankerületi főigazgatók és tanfelügyelők figyelmét azoknak a kisebbségi tannyelvű iskolák számbavételére arra vonatkozóan, hogy melyek közülük azok okik az egységes rendszer bevezetésére még (1937. december 15-ig) határozatot nem hoztak. A számbavett B) és C) típusú iskolák helyi hatóságainál szorgalmazzák az átszervezési eljárást és a határozat hozatalt. A jegyzőkönyveket 1938. január 31-ig kérte megküldeni. Az A) típusú iskolák átszervezését csak 1938. június 15-től kezdődően kéri szorgalmazni úgy, hogy az új oktatási rendszerre történő áttérés az 1938/39. tanév kezdetére akadálytalanul megtörténhessen. (A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a m. kir. miniszterelnökkel egyetértően kiadott 115. 085/1937. IX. sz. rendelete az egységes kisebbségi oktatási rendszer bevezetésére vonatkozó határozatok felterjesztése tárgyában.) A teljesen anyanyelvű oktatás kialakítása A bécsi egyezmények a nemzetiségi oktatás újabb rendszerének kialakítására ösztönözték a kormányt. A miniszterelnök kiegészítette a 4800/1923. M. E. számú alaprendeletet. Úgy intézkedett, hogy azokban az iskolákban (osztályokban) melyekben az egységes rendszer szerint történik az oktatás, azokat a tárgyakat is anyanyelven kell oktatni, amelyeket eddig magyar nyelven tanítottak. Átmenetileg lehetőséget biztosított a vegyes rendszer szerinti oktatásra is az esetben, ha a 15 éven aluli nyelvi kisebbséghez tartozó gyermek szülői ezt kívánják. Ezt a miniszterelnök és a vallás- és közoktatásügyi miniszter a helyi viszonyok figyelembevételével közösen engedélyezhetik. A magyar nyelv kötelező oktatására vonatkozó szabályok érintetlenül maradtak. A rendelkezés a kihirdetés napján, 1941. február 1-én lépett hatályba. A végrehajtásra a vallás- és közoktatásügyi miniszter kapott felhatalmazást. (A m. kir. minisztérium 1941. évi 700 M. E. számú rendelete, a nyelvi kisebbséghez tartozó gyermekek népiskolai oktatásáról.) A végrehajtásról szóló miniszteri rendelet (A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1941. évi 25 370 számú rendelete a nem magyar anyanyelvű gyermekek népiskolai oktatásáról) az áttérést az 1941/42. tanévre tűzte ki. Arra az esetre, ha az áttérést csak fokozatosan lehetne megvalósítani, haladékot adott. Ebben az esetben a határnap 1942. március 1. Kijelölte a rendelet azokat az iskolákat is, amelyekben az áttérést meg kell valósítani. (1—2. §.) Újra szabályozták a választási eljárást. A miniszter titkos szavazás végeztetésére tartott fenn magának lehetőséget, melyen a nem magyar anyanyelvű gyermekek gondviselői vesznek részt. A szavazást külön bizottság előtt végzik, melynek elnökét a miniszter küldi ki, egy tagját a községi elöljáróság választja, egy tagját a gyermekek gondviselői bízzák meg. Abban az esetben, ha a népiskola egyházi hatóság alatt működik, akkor a szavardtszedő bizottságba a községi elöljáróság helyett egy tagot az egyházi főhatóság küld ki. (2. §. (2) bek.)