Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A KÖZOKTATÁS ÉS MUNKÁSOKTATÁS TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás szervezési problémái a baranyai népiskolákban az 1923/24 - 1943/44 tanévekben

ja-e, vagy a másik feltétel valósul meg, nevezetesen, hogy létszámuk legalább eléri a 40 főt a többségre tekintet nélkül. Előbbi esetben a választási jog a szülők meghallgatásával a helyi iskolai hatóságot (a gondnokságot, illetve iskolaszéket), vagy a 'községi önkormányzati szerveket (községi képviselőtestületeket) illeti meg. Utóbbi esetben, ha a község egy iskolai körzetbői állt, akkor a község egészére kellett nyilatkozni, ha többől, úgy körzetenként külön-külön. Az illetékes gondnoíkság, iskolaszék a tankötelesek szülőit (gyámjait) gyűlésre összehívja, melyen az iskolaszék elnöke elnököl. A szülők itt az értekezleten nyilatkoznak. Az iskolatípus megváltoztatása mindig az I. osztályban kezdődik és fokozatosan halad tovább. A magasabb osztályokban is bevezethető az anyanyelvi írás és olvasás, ha ezt eddig nem gyakorolhatták és a szülők (gyámok) kérik. A választásra jogosultak nyilatkozataikat az 1923/24 tanévre vonatkozóan 1923. szeptember 9-ig, a következő években július 1-ig kötelesek előterjeszteni. Ha nem nyilatkoznak akkor a korábbi állapot marad. Az előterjesztést a választásra jogosultak a királyi tanfelügyelő útján juttathatták el a VKM-hez. (110. 478/1923. VIII. ü. o. számú rendelet.) Az egységes rendszer kialakítása A Gömbös-kormány kultúrpolitikai szándékát a jogszabályi fejlődésen keresztül is megfigyelhetjük. A népiskolákban folyó kisebbségi oktatási rendszert megváltoztatták, a VKM által létesített A), B) és C) típusú iskolák működését megszüntették. A kisebbséghez tartozó tankötelesek oktatását egységes rendszer szerint kívánták megvalósítani. (A m. kir. Minisztériumnak 11 000/1935. M. E. számú rendelete a 4800/1923. M. E. sz. kormányrendelet 18. §-ának végrehajtására. 1-3. §) Az új rendszerben a hit és erkölcstan oktatása továbbra is az 1797/1914. ein. számú VKM rendelet szerint, tehát a kisebbségiek anyanyelvén történik. (1 § (3) beik.) Az anyanyelvi és szülőföldismereti tantárgyak (anyanyelvi beszéd és értelemgyakorlat, ezen belül a szülőföld ismerete, olvasás, írás, fogalmazás, helyesírás és nyelvi magyarázat, ének) valamint a számtani, természeti és gazdasági ismeretek (számolás és mérés, természetrajz, természettan és vegytan, gazdaságtan és háztartástan, egészségtan, rajz és kézimunka) oktatása a tanuló nyelvén folyik. (1. §. (3) bek. h. pont.) A magyar nyelvi és nemzetismereti tárgyak (magyar beszéd és értelemgyakorlat, olvasás és olvasmánytárgyalás, írás, fogalmazás, helyesírás és nyelvi magyarázatok, földrajz, történelem, polgári jogok és kötelességek, ének), valamint a testnevelés oktatási nyelve magyar. (1. §. (3) bek. c. pont.) Az új egységes rendszer kompromisszumnak tekinthető. Tulajdonképpen a korábbi B) típushoz áll legközelebb. Ismeri a rendszer az ellenkező nyelven történő ismétlést is. E szerint a IV—VI. osztályokban a számtani, természeti és gazdasági ismereteket magyar nyelven, a földrajzi, történeti és állampolgári ismereteket az anyanyelven ismétlik és kérik számon. (1. §. (4) bek.) Bővítették a kisebbségi nyelven történő oktatás lehetőségét. Kiterjesztették azokra a magyar tannyelvű iskolákra is, melyekben a nyelvi kisebbséghez tartozó legalább 20 tanköteles gyermek szülői (gyámjai) ezt kérik. Az anyanyelvi ismereteket ebben az esetben a fentebb már ismertetett 1. §. (3) bek. h. pontjában foglaltaknak megfelelően kellett tanítani. A választásra jogosultak köre, a szavazás