Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A KÖZOKTATÁS ÉS MUNKÁSOKTATÁS TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás szervezési problémái a baranyai népiskolákban az 1923/24 - 1943/44 tanévekben

A NEMZETISÉGI OKTATÁS SZERVEZÉSI PROBLÉMÁI A BARANYAI NÉPISKOLÁKBAN AZ 1923/24 - 1943 44 TANÉVBEN FÜZES MIKLÓS Bevezetés A győztes ellenforradalomnak első dolga volt a Tanácsköztársaság nemzetiségpolitikája, illetőleg nemzetiségi oktatáspolitikája eredményének a megsemmisítése, a revizionista külpolitika kialakítása. Csakhamar belátták, hogy a szétesett nemzetiségi állam azonnali revíziójára nem kerülhet sor, ezért igyekeztek a nemzetiségek és az érdekelt államok felé vonzóbb külpolitikát kidolgozni, mely az utódállamok területén élő magyar nemzetiségűek életére is kedvező hatással lehetett. A trianoni békeszerződés a nemzetiségek védelmét előírta, az 1921. évi XXXIII. tc.-ben az országgyűlés ratifikálta. A Bethlen-kormány mindezekre a konszolidációs politikájának folytatásakor figyelemmel volt, a nemzetiségi oktatást intézményesítette, alapvető politikai kérdésként kezelte. A fajvédő politikát folytató Gömbös-kormány a nemzetiségi nyelven folyó oktatást korlátok közé igyekezett szorítani. A teljesen anyanyelven történő oktatást megszüntette. A német fasizmus erősödése a kormányzatot arra késztette, hogy a német nemzetiséget megkülönböztetett módon kezelje. Az oktatás területén ez a Volksbund iskolafenntartási jogának biztosításában és a teljesen anyanyelven — elsősorban németül — történő oktatás bevezetésében jelentkezett.

10 A kisebbség védelméről szóló 4800/1923. M. E. számú rendelet preambuluma meglehetős fölénnyel állította, hogy a vállalt kötelezettség teljesítése ,,. . .mértéken felül. . ." biztosítható. Feladatunk e kötelezettség teljesítésének, az együttélés lehetőségének, a nemzetiségi oktatás hatékonyságának a vizsgálata a baranyai nemzetiségi népiskolák átszervezésével kapcsolatosan. Munkánk során túlnyomóan a megyei főispán irataira támaszkodtunk. A főispán tevékenységén keresztül figyelemmel kísérhettük a kormány és az egyes minisztériumok, a területi és a helyi közigazgatási és önkormányzati szervek tevékenységét, valamint a lakosság reagálását. A forrásanyag alapján teljes körben értékelhettük a statisztikailag kimutatható eredményeket. Nem teljes körű azonban az iskolai önkormányzatok és szülői értekezletek munkájának részletekbe menő, minőségi megítélése. Oka, hogy a helyi eljárások (választások, szavazások) alkalmával készített jegyzőkönyveknek csak egy része maradt a főispáni iratok között. Az utolsó időszakban a gyakorlati szervezést is a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium végezte, ezért a jegyzőkönyvek teljes egészében oda kerültek. A főispán közvetett úton szerzett tapasztalatai alapján azonban ezt az időszakot is jellemezni tudjuk. A tankerületi főigazgató és a tanfelügyelő iratai nem álltak rendelkezésünkre, mert azokat közvetlenül a német megszállás előtt megsemmisítették.

113 25. B. Helytörténetírás 1979 385