Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A KÖZOKTATÁS ÉS MUNKÁSOKTATÁS TÖRTÉNETÉRŐL - Laki János: A pécsváradi járás iskoláinak helyzete 1874-ben Salamon József kir. másodtanfelügyelő jelentése alapján (Forrásközlemény)

rás iskoláinak többsége jellegénél fogva nem tartozott közvetlenül rendelkezési körébe. A iközségi iskolák látogatásakor azokat utasította a törvények végrehajtására, erre vonatkozó jelentéseik záros határidőn belül való megtételére, míg: ,,. . .a felekezetieknél figyelmeztettem az illetékes hatóságokat a hiányok pótlására, sőt meglátogattam megy. püspök Ö méltóságát, személyesen kérvén őt, hogy alattas közegeit utasítsa a törvénynek teljesen érvényt szerezni. ígérték mindnyájan, különösen püspök Ö méltósága, hogy részéről minden kilelhetőt elfog követni e tekintetben. Nem vonva kétségbe Ö méltósága jó akaratát és készségét, mégis egy dolgot annyira fontosnak tartok, miként ennek minnél előbbi orvoslását elodázhatatlannak kell jelentenem, értem az isk. törvény 4. §-át, mely a hanyag iskoláztatás büntetéséről szól és hivatkozva atz isk. törvény 130. §-a 4. pontjára, ennek kivitele iránti intézkedésre a t. m. isk. tanácsot egész tisztelettel felkérem." A Megyei Iskolatanács ezzel kapcsolatban a következő határozatot hozta: ,,A kir. tanfelügyelőség felkéretik a felsorolt leghanyagabb községeket első ízben megintés végett a minisztériumhoz felterjeszteni." Kérdés milyen eredményre vezethettek ezek az intézkedések, amikor az iskolák többségét fenntartó különböző felekezetek nincsenek alárendeltségi viszonyban az állammal, a gazdasági helyzet súlyos, a rendelkezésre álló gazdasági és adminisztratív eszközök elégtelenek a semminél alig többek. Az oktatás technikai feltételei: A járás valamennyi iskolája osztatlan, az osztályok rendezetlenek. A járás 37 községének 47 iskolájában (magán iskolák nélkül) 51 tanteremben, 3811 gyermeket oktat 48 tanerő. (46 tanító és 2 lelkész.) Az egy tanerőre jutó tanulók száma : 79. Az egy tanteremre jutó tanulók száma: 74,7. Az épületek állaga sok esetben nem megfelelő, tatarozásra szorul, megvilágítása rossz, a szellőztetés és a fűtés csak részben megoldott. Hiányzanak sok esetben a csatlakozó melléképületek, leggyakrabban az árnyékszék és a kút. A bútorzat a legtöbb helyen kevés, rossz, nem a célnak megfelelő, vagy egyáltalán nincs. Gyakran hiányzanak az oktatáshoz nélkülözhetetlenül szükséges eszközök, mint a kréta vagy a tábla. Ilyen tanulólétszám mellett igen szerény számítással is mégegyszerennyi tanteremre és tanítóra lett volna szükség. Azt, hogy a törvény által előírt tantárgyak közül melyiket és miiyen mértékben tanították, az adott lehetőségek szabták meg. (Tantermek és tanulók száma, tanító képzettsége, szemléltető eszközök mennyisége és minősége stb.) így aztán előfordult, hogy egyes iskolákban minden tantárgyat, más iskolákban az olvasás, írás és kevés számoláson kívül semmit sem tanítottak. A földrajz tanításához nélkülözhetetlen szemléltető eszközök közül hiányzott: A földgömb: 13, az Osztrák-Magyar birodalom térképe: 36 (!), Európa térképe: 18, Magyarország térképe: 17 iskolában. Volt olyan iskola, ahol a lelkiismeretes tanító zsebtérkép segítségével próbált tanítani, s volt jónéhány olyan iskola, ahol kísérletet sem tettek a földrajz tanítására. A térkép, illetve az ezzel kapcsolatos földrajzi ismeretek hiánya az eredményes történelem tanítást is nagy mértékben gátolta. A számtan tanításához használt, a felügyelet által is ellenőrzött számológép 25 iskolában hiányzott. Az 5. és 6. osztályokban új tantárgyként írta elő a törvény a természetrajz és a természettan tanítását. Az ehhez szükséges szemléltető és kísérleti eszközök 42 iskolában hiányoztak, így nyilvánvaló, hogy ugyanennyi iskolában e tárgyakat nem tanították. Semmilyen szemléltető kép nincs 25 iskolában.