Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Huber Kálmánné: A Pannónia folyóirat története

Pécs jellegzetes iparáról, a Zsolnay-kerámiáról két írás is megjelent. Az egyiket maga a tulajdonos írta, a másik Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter emlékbeszéde volt a gyáralapító Zsolnay Vilmos évfordulójára. A Dunántúl és Baranya önálló tájegységeit feldolgozó földrajzi-, növényföldrajzi, talajtani tanulmányok is helyet kaptak. Legjelentősebbek a mecseki-flóra kutatójának, Horvát Adolf Olivérnek a közleményei. Horvát első közleménye egy 146 tételes bibliográfia az 1775—1935 közötti baranyai növényföldrajzi-irodalomról A bibliográfia a kéziratokra és herbáriumokra is kiterjed. Második közleményében 250 jellegzetesen mediterrán növény baranyai előfordulását írja le. Ismerteti még a pélmonostori háli erdő flóráját, valamint az Észak-Mecsek növényfödrajzi határát. Amikor Prinz Gyula 1925-ben felajánlotta, hogy az egyetem elkészíti Pécs földrajzi monográfiáját, a tanszéken addig elkészült dolgozatok között említette Szabó Pál Zoltánét: A térszín befolyása Pécs népszerűségére.'

0 Az itt megjelent tanulmány — A földrajzi helyzet Pécs fejlődésében — a téma átdogozása, vagy megváltoztatott című kiadása lehet. A tervbevett monográfia egyik fejezete a város közlekedésével foglalkozott volna. Ilyen tanulmány is jelent meg a Pannoniában. Pakucs Béla: A magyar vasútépítés kezdeteiről 1936-ban írt doktori értekezésének egyik részlete egy 1842. évi pécsi vasúttervről számol be.'

1 Nem a közölt részletet, hanem az egész disszertációt a Századokban Unger László gyengének és adatait pontatlannak ítélte. Gebhardt Antal az abaligeti barlang élővilágáról, Wallner Ernő a Bakony geológiai, éghajlati, gazdaság- és településföldrajzi viszonyairól készített tanulmányai is a Dunántúl földrajzi feltárását szolgálták. Ballenegger Róbert egyetemi tanár, a talajtan nagytekintélyű szakembere, 1943-ban Baranya termőföldjének sajátságairól írt. Az írás kifejezetten népszerűsítő szándékú, ami az ajánlásból is kitűnik: ,,Áttekintésünkkel, amelyet Baranya talajviszonyairól adtunk, felhívni kívántuk Baranya gazdáinak figyelmét erre a műe, amely kétségtelenül nagy segítségére lesz mindazoknak, akik a talajtani tudortány megállapításait igénybe óhajtják venni a termőföld okszerű művelésénél". Nem lehet tudni miként képzelte a szerkesztő és a szerző a Pannoniát baranyai gazdák kezébe eljuttatni. Részben könyvészeti, részben nyelvészeti vonatkozásai vannak Tímár Kálmán Tégy közleményének, melyek dunántúli kódexek hányatott sorsát kísérik végig. \ szerző véleménye szerint minden kódex unikum-jelenség és egyéni sorsuk felderítése tartalmukkal egyenrangúan érdekes és fontos. A négy közlemény a keszthelyi-, Kulcsár-, Lányi-, Pozsonyi-, Festetics-, Czech-, Peer- és a Karthauzi-kódex sorsát követi. Szándékában állt a dunántúli eredetű kódexek vizsgálata is, de már nem jelent meg a Pannoniában. Az Irodalomtörténet 1936. évi 1. füzete felhívja a szakemberek figyelmét Tímár hiánypótló munkájára. Klemm Antal a Klimo-könyvtár Nyírkállai-kódexének magyar nyelvű glosszáit veszi filológiai vizsgálat alá. Miközben kideríti kik, mikor, hol írták, a kódex sorsával ismerteti meg az olvasót. A glosszák magyar szavait feldolgozza és megemlíti, hogy a kódex szövegében számos család-, hely-, folyó-, sziget- és utónév található, melyekkel más alkalommal foglalkozik. A Pannoniában azonban nem jeleni meg a folytatása. Tőle olvasható még két közlemény Pécs és dombjainak, dűlőinek, valamint a Mecsek nevének eredetéről. Relkovic Davorka két pécsi vonatkozású délszláv éneket ismertet, melyek a ,,Hrvatska Narodne Pjesme" negyedik kötetében jelentek meg. A két ének címe,