Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Huber Kálmánné: A Pannónia folyóirat története

Omár pécsi bég nősül és Váradi vagy pécsváradi Bejza halála. Az eredeti szövegel vagy fordítását nem közli, így az olvasónak meg kell elégednie az énekek részletes tartalmi ismertetésével. Pécs irodalmi múltját és jelenét — 1940-ig — tekinti át Makay Gusztáv. Egyetlen forrása Gálos Magda: A régi Pécs szellemi élete c. doktori disszertációja. Felsorolja a neves írókat, (költőket, akikkel a város múltjában találkozunk, - Janus Pannonius, Tinódi Lantos Sebestyén, Pray György, Virág Benedek, Garay János, Baksay Sándor, Kóczián Sándor és Surányi Miklós —, és levonja a következtetést: „sajátságos tény, hogy Pécs szépirodalmi múltjának gazdagsága mennyire nincs arányban a város kétezer esztendős történeti kultúrájával és féltő gonddal ápolt szellemi színvonalával. . . ez a város nem indított útnak méhéből nagy írókat és nagy irodalmi megmozdulásoknak se lett szülőtája". Álláspontjával azért nem lehet egyetérteni, mert elemző vizsgálat nélkül jut erre a következtetésre, figyelmen kívül hagyva a város történetét. Ha elolvassuk azokat a célkitűzéseket, amelyeket a Dunántúli Tudományos Intézet indulásakor maga elé állított és összehasonlítjuk a folyóiratban a Dunántúl értékeinek megmentésére és feltárására irányuló kutatások eredményeivel, nyilvánvaló, hogy terveit az egyetem tanárai és munkatársai által megkezdett munkára alapozta. Az a tevékenység, amelyet az intézet kezdettől fogva folytat, az egyetem falai közül indult el.'

2 2. AZ IRODALMI, FILOZÓFIAI, SZELLEMTÖRTÉNETI kutatást közel 70 tanulmány képviseli. Halasy-Nagy József szerkesztésének 4 éve alatt ebből 43 jelent meg/

3 Ezekben az években az ő nevével találkozunk leggyakrabban. Esszéiben az elbizonytalanodott, hitevesztett polgár problémáinak gyökerét kutatta és választ kívánt adni a kor aktuális problémáira. Javasolt megoldása: „Feltétlenül kell valami újabb ideált találni, amely a valóságnál magasabb értékeket fog vele (t. i. az emberrel) megláttatni, melyben lesz újra értelme az életnek és célja a valóságnak" olvashatjuk a Korunk szellemé-ben. Tudomány és haladás, lét és tudat, egyén és tömeg viszonyának problémáit felvető írásai Ortega Y Gasset, Karl Jaspers elit-elméletét tükrözik, s a két világháború közötti társadalmi és erkölcsi válság-tünetek okát ő is az eltömegesedésben véli megtalálni. A legjelentősebb filozófiai tanulmányt Hamvas Béla írta Kari Jaspersről a folyóiratban. Az ötven oldalas tanulmány egyúttal Jaspers filozófiájának első magyarországi értékelése. A szerkesztő eszmei vonalát képviselik még Bajomi Vilmos, Reök Iván, Ercsey Pál, Mátray László írásai is. A humanizmus és a reneszánsz-irodalom is számos tanulmány tárgya. Jelenkori kultúránk nyugati eredetének kutatása ebben az időben az érdeklődés és a tudományos munka előterében állt. Kardos Tibortól Janus Pannonius bukásáról írott tanulmánya, valamint a magyar humanizmus kezdetéről készült magántanári értekezése is itt jelent meg. Az utóboi az Irodalomtörténet-ben kedvező kritikát kapott."'

1 Koltay-Kastner Jenő művelődéstörténeti kutatásaiban az itáliai műveltség nyomait a pannóniai pogány magyarokig vezeti vissza. A földrajzi fekvés és a meglévő római hadiutak lehetőséget adtak az itáliai portyázásokra. Ezt a vonalat folytatja másik tanulmánya, melyet kultúránk olasz ihletéseinek áttekintésére szenté! a reneszánsztól napjainkig. Gálos Rezső: Kisfaludy Sándor baráti köréről, Berzsenyi Dániel pesti útjairól, Mayer Erzsébet: Beatrix kirányné nevelőjéről Dioméde Carafáról, Klenner Ferenc: