Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Huber Kálmánné: A Pannónia folyóirat története

Az irodalomtudományi, irodalomtörténeti, filozófiai tanulmányok túlsúlya mindenképpen indokolja, hogy irodalomtudományi, közművelődési folyóiratként tartsuk számon, de a kizárólagos ,,szellemtörténeti" jelzőt meg kell kérdőjelezni. Tartalmi vizsgálatát célszerű Pannónia- ill. Dunántúl-kutatás, szellemtörténeti és természettudományos ismeretterjesztés csoporosításra bontani. Bár vannak átfedések, de ez a tagolás egyben az időrendet is követi. 1. A PANNÓNIA- ÉS A DUNÁNTÚL-KUTATÁS SZOLGÁLATÁBAN. Koltay-Kastner a lap indításakor megnyert neves tudósokat - Alföldi Andrást, Paulovics Istvánt, Borzsák Istvánt, Nagy Lajost, Franz Altheimet, Hans Krähet - a folyóirat számára. Az ókortudomány és segédtudományai köréből közel 30 tanulmány jelent meg. A külföldi szerzők cikkei eredeti nyelven, de Alföldi, Kerényi, Finály tanulmányai is németül jelentek meg. A Pannoniában közölte Alföldi András a római kori Magyarország és a népvándorlás kutatásának 1931—1938 évekre vonatkozó irodalmát, Bibliographia Pannonica címmel 6 folytatásban. Iványi Dóra a Századokban nagy elismeréssel fogadta, hangsúlyozva ,,hogy az első és egyetlen magyar régészeti bibliográfia"/'

9 Finály Gábor bibliográfiai szemlében foglalta össze az 1925-34 között elkőkerült régészeti leleteket, valamint ezekről és a korábbi leletekről a tárgyalt időszakban megjelent közleményeket - könyveket, folyóiratcikkeket egyaránt. Pannónia őstörténetéről, őslakóiról, a római kori településekről számos közlemény olvasható. Tompa Ferenc a Dunántúl őstörténetéről, Vittore Pisani az illirkutatás problémáiról, Hans Krahe az illír nyelvről, Giacomo Devoto az illír- és tirréni népek viszonyáról, Giuseppe Lugli a Rómában található pannonia emlékekről teszi közzé kutatási eredményeit. Valamennyi tanulmány elhangzott az 1935, ill. 1936-ban Keszthelyen rendezett nyári egyetemen. A hazánkban előtalált régészeti leletek vizsgálatának eredményét is sokan publikálták a Pannoniában. Alföldi András adonyi és aquincumi, Paulovics István kisígmándi kövek, Balduin Saria ljubljanai régész Szombathelyen kiásott márványtábla feliratait ismerteti. Lebzelter, a bécsi Naturhistorisches Museum antropológiai osztályán őrzött és pannóniai sírokban talált koponyák antropológiai vizsgálatának adatait közli. Római kori művészettel foglalkozó tanulmányában Paulovics István a szőnyi Dolicheum leleteiben Romulianus mester műhelyéből származó tárgyakat azonosít. Ejnar Dyggve koppenhágai régész figyelmét 1932-ben Alföldi András hívta fel a pécsi 1780-ban feltárt ókeresztény sírkamrára. Az Európában található ép modellek segítségével elkészítette a pécsi sírkamra rekonstrukciós rajzát. Nagy Lajos a budapesi múzeumok főigazgatója a szentendrei ásatások során talált keresztényrómai ládavereteket hasonlítja a mainzi, budapesti, bonni stb. múzeumok trébelt lemezeivel. A gazdag leletanyagból az i. u. IV. században működő termékeny dunántúli műhelyekre következtet. Ez a tanulmány is előbb elhangzott a keszthelyi nyári egyetemen. Rudolf Noll osztrák muzeológus Pannonia területén előkerült 6 db lóalakú lámpaszobrocskát vizsgál. Ilyen alakú lámpa eddig csak Észak-Pannoniában került elő, és a motívum az őslakók művészi forma- és hitvilágát tükrözi. Kerényi Károly a Csákvár melletti Eszterházy-barlangban talált Diana-szentélyt és néhány dunántúli Diana-ábrázolást ismertet. A Diana-ábrázolások gyakoriságából arra következtet, hogy a vízben és erdőben gazdag vidéken nagy volt a vadászat istennőjének kultusza. Nagy Lajos másik tanulmánya a szentendrei római tábor területén kiásott sírköveken fennmaradt asztrális — napkorong, holdkaréj — szimbólumok ere-