Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Huber Kálmánné: A Pannónia folyóirat története

ban történt nyugalomba vonulásáig. 1972-ben a Munka érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Alapította és szerkesztette a Pannonián kívül a Római Magyar Intézet tudományos kiadványsorozatát és évkönyvét 1935-1939, valamint a Délvidéki Szemlét 1942—44 között. A szegedi egyetem az Acta Romanica 1972. évi számát neki szentelte. Ebben található irodalmi munkásságának bibliográfiája. 1972-ig 14 könyve, 4 egyetemi jegyzete, 60 nagyobb tanulmánya, ezenkívül számos cikke jelent meg.''

1 Az általa meghatározott programmal indult a Pannónia. Tekintélyes szakembereket nyert meg a folyóiratnak. Ö bírta rá Alföldi Andrást, Paulovics Istvánt, Nagy Lajost, Horváth Henriket, Borzsák Istvánt, Franz Altheimet, hogy az új, még ismeretlen lap számára kéziratot küldjenek és két éven keresztül sikerült is az archeológia és klasszika-filológia számára biztosítani a folyóiratot. Távolról nem tudta irányítani, ezért kiválása érthető és indokolt volt. 1936- 1938 között társszerkesztő PRINZ GYULA 1882. január 11-én született Rábamolnáriban — 1973. december 31-én halt meg Budapesten. Középiskoláit Nagykanizsán és Budapesten végezte. Egyetemre Budapesten, Münchenben, Berlinben járt és Breslauban fejezte be summa cum laude eredménnyel. 1918-ban kinevezték a pozsonyi egyetem földrajzi tanszékének tanárává. Ugyanebben az évben a Magyar Földrajzi Társaság alelnökévé választotta. 1923—40 között Pécsett, majd 1958. januárig Szegeden volt a földrajzi tanszék vezetője. Szerkesztette a Pannoniát, megindította a „Geographia Pannonica" c. kiadványsorozatot, melyben több mint 40 doktori disszertáció jelent meg. 1938- ban Lóczy-emlékéremmel, 1954-ben a Munka érdemrenddel, 1967-ben József Attila emlékéremmel tüntették ki. Műveit 1940-ig Szabó Pál a pécsi egyetem tanárainak irodalmi munkásságáról írt könyvében találjuk meg,'

1

" az ezután megjelenteket a Természettudományi Lexikonban. Maga is közölt a lapban, 1935—38 között 5 tanulmányt. Szerkesztői munkája elsősorban arra irányult, hogy kiharcolja a lap fennmaradását. 1937-ben már Halasy-Nagy irányította a lapot. Az ő neve még szerepelt a szerkesztők között, de nem valószínű, hogy tényleges munkát végzett. A lapban ő jelentette meg Horvát Adolf Olivér, Szabó Pál Zoltán, Pakucs Béla és Wallner Ernő írásait. 1937- 1938 között társszerkesztő KERÉNYI KÁROLY 1897. január 15-én született Temesváron és 1973. április 14-én halt meg Kilchbergben. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Aradon végezte. 1934-40 között a pécsi egyetem ókor-tudományi tanszékének nyilvános rendes tanára. A háború alatt, 1943-ban külföldre távozott és Svájcban, Baselben telepedett le. 1944-től 1948-ig vendégprofesszor a bázeli, 1948-66-ig a zürichi, 1955-56-ban a bonni egyetemeken. A Pannonián kívül szerkesztette az Egyetemes Philologiai Közlönyt (1924—34), a Sziget-et (1935-39), az Officina Kétnyelvű Klasszikusok sorozatot (1935-43). Kosza Jánossal együtt alapította Pécsett 1937-ben az „Ergasterion-Műhely" c. szellemtörténeti folyóiratot. 1939- ben Humboldt-aranyéremmel, 1970-ben a Pirkheimer gyűrűvel tüntették ki. Munkái 1940-ig Szabó Pál bibliográfiájában

1

'

1 és szinte minden lexikonban megtalálhatók.