Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Huber Kálmánné: A Pannónia folyóirat története

Szerkesztői elképzelései azonosak voltak Koltay-Kastnerével, de nem tudta sokáig érvényesíteni annak távozása után, mert önállóan sohasem rendelkezett a lappal. Feltehető, hogy Hamvas Béla, Brelich Angelo az ő közvetítésével jelentek meg a Pannoniában. 1937— 1938-ig társszerkesztő, 1939-40-ben egyedüli szerkesztő HALASY-NAGY JÓZSEF 1885. május 2-án született Ercsiben — 1976. május 6-án Hajdúszoboszlón halt meg. Középiskoláit Budapesten, Debrecenben, egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter egyetemen és a párisi Sorbonne-on folytatta. Először középiskolai tanár volt Kiskunhalason. 1921. november 1-én nevezték ki az Erzsébet egyetem tanárává o filozófiai tanszékre. Követte az egyetemet Pécsre, majd a bölcsészkart Szegedre. 1948. szeptember 1-én vonult nyugalomba. A Pannonián kívül még az Athenaeum szerkesztőbizottságához tartozott. Tagja volt a Magyar Pedagógiai Társaságnak, a Magyar-Francia Kultúrligának, alelnöke a Magyar Filozófiai Társaságnak. Munkásságának legrészletesebb bibliográfiáját Szabó Pál idézett munkájában találjuk.

1

'

2 Leghosszabb ideig ő irányította a lapot. Működése alatt közelítette meg a legjobban a célt: az egyetemen folyó munka eredményeinek közérthető, ismeretterjesztő szintű színvonalas bemutatását. Vitalitása, jó szervező és irányító képessége az egyetemnek és a Pannoniának előnyére vált. Várkonyi Nándor így emlékezik rá: ,,Halasy-Nagy József, filozófus létére roppant erélyes, parancsnoki hídra termett karakter, Pécsre telepítésekor ő állította lábra és indította meg az egyetem behemót gépezetét".

(li Kardos Tibor mint kitűnő szónokra emlékezett, akinek előadásaira tódultak a hallgatók. Ellentmondást nem tűrő magatartásával rajongókat és ellenségeket szerzett magának. Többek között Kardos Tibor, Várkonyi Nándor, Weöres Sándor, Gálos Rezső, Makay Gusztáv az ő kérésére és támogatásával jelent meg a lapban. 1941—1943-ban a bölcsészkar elhelyezése után vette át a szerkesztés feladatát GORKA SÁNDOR 1878. október 12-én született Ungváron - 1944. április 10-én Pécsett halt meg. Az egyetemet Budapesten végezte és ugyanott az állattani tanszéken dolgozott 1921-ig. 1921-ben nevezték ki az Erzsébet egyetemre, ahol haláláig a pécsi biológiai intézetet vezette. A Pannonián kívül a Természettudományi Közlöny szerkesztője is volt. Munkásságát Szabó Pál bibliográfiája tárja fel.'''' Valamennyi szerkesztő, sőt valamennyi tanár közül az ő személyét övezte a legnagyobb tisztelet a városban. Nagy tekintélyének egyik oka, hogy letelepedett Pécsett és olyan polgári körökkel tartotta a kapcsolatot, amelyek irányították a közvéleményt. Miután elvállalta a szerkesztést, nem változtatott a lap profilján. A tanulmányok az archeológiát kivéve minden korábbi területet felöleltek. Megtartotta a rovatokat is és könyvszemlét adott. Búcsúztatójának egy részlete szerkesztői módszerét méltatja: „Nem volt közlemény, amelyet maga nem revideált volna, amelynek szerzőjét személyesen meg ne ismerte volna és szigorú cenzúrát gyakorolt, hogy az általa szerkesztett folyóirat méltó tükre lehessen a magyar tudományosságnak". E dicsérő szavak a Természettudományi Közlöny szerkesztői munkájára vonatkoznak, de alapossága a Pannónia esetében sem vonható kétségbe.