Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Huber Kálmánné: A Pannónia folyóirat története

mely ugyancsak ezt a kérdést büntetőjogi szempontból tárgyalja, s általában Baranya megye kriminalitásáva'l foglalkozik. Kortársaimmal való eszmecseréink folytán az a vélemény alakult ki, hogy ezeket a helyi feladatokat mind egyesíteni lehet egy gondolatban, s ez az, hogy a pécsi egyetem, mint a Dunántúl egyeteme, a Pannónia kutatást tűzheti ki helyi feladatául." 1934-ben Koltay-Kastner Jenő kezdeményezésére Keszthelyen nyári egyetemet alapítottak. Programja ugyancsak a Pannoniakutatás volt. ,,Az esztergomi és debreceni testvérintézményektől különböző típus jellemét pedig csak az adhatta meg, hogy a pécsi egyelem hallgatott Pannónia ősi földjének inspiráló szavára. S ez adhatott annál is inkább tudományos programot, tudományos irányítást számára, mert aki Pannoniát mond, mond minden vonatkozásban magyarországi archeológiát, s vele egy olyan szaktudományt állít az előadások középpontjába, mely egyrészt jelenlegi nagy fejlődésében és forrásaiban a honi hallgatóság érdeklődésére tarthat számot, másrészt internacionális vonatkozásaiban vonzani alkalmas a külföldi látogatók bizonyos határozott érdeklődésű csoportját."

19 Az általános Dunántúlkutatásból hogyan lett csupán archeológiai kutatás, erre a kérdésre a nyári egyetem programjában kifejtett magyarázat ad választ: a tudós véleménye szerint a mát nem lehetséges a múlt ismerete nélkül vizsgálni. Körvonalaiban így már kibontakozott egy folyóirat lehetséges programja, de ahhoz hogy megszülessen a tudománypolitikai szemléletben bekövetkezett változás is hozzájárult. A 20-as évektől kezdve új feladat várt az egyetemekre, az ismeretterjesztés, a tudomány, a tudomány eredményeinek szétsugárzása. A tudományos ismeretek terjesztésének egyik legkézenfekvőbb módja a publikálás, de az akkori gazdasági viszonyok nem kedveztek ennek a formának. Halasy-Nagy 1933. decemberében az Egyetemi Tanácsülés elé javaslatot terjesztett: „. . .magánkiadó cég ma már még állami támogatással sem mer tudományos könyvet kinyomtatni és piacra vinni. Az esetleges néhány publikáció nem fog hű képet nyújtani a magyar tudományos élet személyi állagáról, s többek között az egyetemi katedrák betöltése nélkülözni lesz kénytelen a kellő tárgyi alapot. Mert, nem igaz az, hogy külföldön publikálható lesz minden, ami igazi érték, s így a magyar publikációk kimaradása csak üdvös szelekciót fog jelenteni. Külföldi folyóirat-kiadó is csak akkor fog magyar tudóstól kiadni, ha az illető a kiadás költségeit vállaja. Erről pedig magyar tudósoknál szó sem lehet. . . Követeljen a kormány minden idegenből fordított szépirodalmi termék eladott példánya után egy magyar tudományos könyvkiadói alap részére pár fillért, s a magyar tudományos irodalom meg van mentve." A javaslat nem jutott túl az egyetem falain0

, de érdemes megemlíteni mind a probléma, mind a megoldására tett javaslat miatt. A Minerva hiánya nyilvánvalóvá tette egy állandó lap szükségességét. A helyi irodalmi élet szervezői is folyóiratot akartak, de a szükséges anyagi támogatást nem tudták a maguk számára biztosítani. Az egyetem képviselte azt a tekintélyt, amely a város vezetőit anyagi áldozatvállalásra bírta. 2. ELŐTERJESZTÉS AZ EGYETEMI TANÁCSÜLÉSEN. Röviddel a Minerva szerkesztőjének Thienemann Tivadarnak a távozása után, 1934. december 20-án az egyetemi tanács megbízta Koltay-Kastner Jenőt, az olasz nyelv- és irodalmi tanszék nyilvános rendes tanárát'

1

, hogy „tájékozódjon egy egyetemi folyóirat megindításának lehetőségeiről és módozatairól". Koltay-Kastner 1935. januárban referálta az eredményt." Véleménye szerint tudományos és helyi körökben szívesen vennék egy Pannónia-kutatást szolgáló egyetemi folyóirat megjelenését. A folyóirat anyagi alapját a VKM-től, a várostól, a megyétől és a helyi pénzintézetektől nyert támogatás biztosítaná. A felajánlott támogatás összege 3.000 P volt. Koltay-Kastner akkor úgy ítélte, hogy a támogatás fedezi a kiadási költségeket, ha a szerkesztőbizottság díjazás nélkül végzi a szerkesztői feladatokat. Az egyetemtől hozzájárulásként csak azt kérte, engedje át a Dunántúl