Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)
TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Huber Kálmánné: A Pannónia folyóirat története
nyomdánál az ,,egyetemi nyomda" címviselésért rendelkezésre álló évi 5 ív nyomtatását. A folyóirat nevének a Pannoniát javasolta. Az előterjesztést változtatás nélkül egyhangúlag elfogadták és azonnal megválasztották a 14 tagú szerkesztőbizottságot, akik Alföldi András és Gerevich Tibor kivételével a pécsi egyetem tanárai voltak. A szerkesztőbizottságba Alföldi András, Bozóky Géza, Deák János, Gerevich Tibor, Halasy-Nagy József, Kastner Jenő, Kerényi Károly, Klemm Antal, Prőhle Károly, Tolnai Vilmos, Entz Géza, Mansfeld Géza, Prinz Gyula, Rhorer László került, az igazgatótanácsba a mecénások: Fischer Béla Baranya vármegye alispánja, dr. Mansfeld Géza rektor (a mindenkori rektor automatikusan az igazgatótanács tagja volt), Visnya Ernő kincstári főtanácsos, felsőházi tag. Sok kellemetlen vitát elkerülnek, ha tisztázzák a Pannónia-kutatás körét. A városi vezetők bizonyára a Dunántúl időkorlátozás nélküli, széles körű vizsgálatát vették volna szívesen, és ezt is értették alatta, míg Koltay-Kastner és Kerényi Károly az alapkutatásokat, a régészetet és a klasszika-filológiát. Ilyen jellegű tárgyalás azonban nem volt. A pénzügyi huzavonák és a lapengedély miatt Prinz Gyulának — aki 1936-ban átvette a szerkesztést, amikor Koltay-Kastnert a római Magyar Intézet igazgatójának kinevezték, — szüksége volt az alapító okmányra. Levélben kérte Rómából, ahonnan ezt a választ kapta: ,,A Pannónia támogatások felajánlása egy bizottsági ülésen történt, melyen Mansfeld elnökletével csak Fischer alispán, Nendtvich, Visnya és én vettünk részt. Az eredményt én referáltam a tanácsban. A tanácsi jegyzőkönyv képezi tehát a hivatalos okmányt. Ellentétben a szegedi és a debreceni előzményekkel a pécsi folyóirat a közvélemény teljes kizárásával született meg. A városi vezetők annak reményében támogatták, hogy a nagyközönséghez eljuttatja a tudományos munka eredményeit. Az egyetem és a szerkesztők azonban úgy érezték, hogy egyetemi lapra nem szükséges a nagyközönség figyelmét is felhívni, hiszen elegendő, ha a szakmai közönség olvassa és számontartja. A városi vezetők helyesebben döntöttek volna, ha egy pécsi irodalmi, vagy helytörténeti folyóirat alapítására egyetemi tanárokat kérnek fel és nem az egyetem lapját támogatják. Nem kétséges, hogy egészségesebb légkört teremtenek és érlelő pezsgésbe hozzák a várost, az egész Dunántúlt. Természetesen az egyetemnek is szüksége volt publikációra, de egyedüli fenntartására a nehéz gazdasági viszonyok között nem vállalkozott. Az a tény, hogy a Pannónia az egyetem folyóirataként látott napvilágot, meghatározta írói és olvasói körét és ezen a városi vezetők elképzelései nem tudtak változtatni. Az ellentmondás a szándék és megvalósulás között végigkíséri a folyóiratot. 3. A PANNÓNIA MŰKÖDÉSE 1937-IG. Az első szám az 1935. januári tanácsülés után hamarosan megjelent. Pontosan mikor, erre vonatkozóan nem került elő adat, csak az 1937-40 közötti időszakról van kimutatás. Belőle kitűnik, hogy 1940-ig a füzetszámokon feltüntetett időben jelent meg a lap."' A címlap nemesen egyszerű. A budapesti Egyetemi Nyomdában terveztette Koltay-Kastner.-' A csontszínű papírborítón — a rektón — piros nyomású a cím és az embléma. Az emblémán látható nőalak Pannoniát ábrázolja. Az érme hazánk területén került elő és Alföldi András bocsátotta a szerkesztő rendelkezésére.1 ' Kék betűkkel nyomtatott a szerkesztő neve, a kiadási hely, év, füzetszám és tartalom.