Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Huber Kálmánné: A Pannónia folyóirat története

helyébe lépett és konkurrens kívánt lenni a Pannónia"."' Hogy a város is magáénak érezte a Minervát, kitűnik a Dunántúl napilap egyik cikkéből: ,,A pécsi egyetem, a Janus Pannonius Társaság és a Minerva folyóirat az egész Dunántúl szellemi irányítója. . . .milyen érdekes, hogy e mindinkább erősödő szellemtörténeti iskola a pécsi professzori kör folyóiratából, a Minervából indult ki és ejtette hatalmába a fővárosi tudományosság egy részét. És íme, Pécs nem éri be a Minervával és körével s második kulturális társulatot szervez, melyet a város nagy humanistájáról Janus Pannoniusról neveztünk el."

1

' Méltánytalanság lenne a Pannoniát a Minervával összehasonlítani. Thienemann megtehette, hogy csak azt az írást jelentette meg, amit jónak ítélt. A Pannónia szerkesztőinek viszont minden dolgozatot el 'kellett fogadni, ami az egyetemen készült. A folyóirat közel 140 tanulmányának fele nyári egyetemi előadás, rektori székfoglaló, magántanári értekezés, doktori disszertáció volt. Nagyobb joggal tekinthető a Műhely a Minerva utódának, amelyet 1937-40 között a német tanszéken indított és szerkesztett Kosza János és kezdetben Kerényi Károly. Alcíme is erre utal; Tanulmányok és bírálatok a szellemtörténeti kutatás köréből. A Minerva pécsi szerkesztésével magyarázható miért nem indított az egyetem korábban folyóiratot. Thienemann 1934 első felében elment Pécsről, hogy a budapesti egyetem német tanszékének vezetését átvegye Bleyer Jakab után. Az egyetem kapcsolata a Minervával ekkor megszűnt. Az egyetemi tanács szinte azonnal intézkedett a pótlásáról. 4. A VIDÉKI EGYETEMI VÁROSOK FOLYÓIRATAI. Az első magyar egyetemi folyóirat a Pannónia volt, de elődeiként tarthatjuk számon azokat a lapokat, amelyeket a 20-as évek közepén a vidéki egyetemi városokban alapította c. Szegeden 1926 júniusában felhívást intéztek a nagyközönséghez egy megalapítandó folyóirat anyagi feltételeinek biztosítására. A szervezők, a szegedi egyetem tanárai és a szegedi írók, valamennyien a Széphalom kör tagjai voltak. A felhívás visszhangra talált és már 1927 januárjában megjelenhetett a Széphalom. Kiadót nem tüntettek fel. Szerkesztője és legfőbb mecénása Zolnai Béla profeszszor, aki 1925. június 18-i kinevezéssel került át Pécsről Szegedre a francia tanszék élére. A Debreceni Szemle is hasonló bölcsőben, egyetemi tanárok kezdeményezésére született 1927-ben. Az első évfolyam 3. száma már 134 előfizetőről ad számot, s az új előfizetők nevét egy ideig minden füzet felsorolta. Ez igen hasznos reklámnak bizonyult, mert az év végén már 504-en fizettek elő a lapra.'

8 A Debreceni Szemlén sincs feltüntetve a kiadó, de szerkesztőségi hivatala az egyetem földrajzi intézetében működött. A gazdasági válság éveiben kevesebb íven, összevont számokkal, mindkét lap 1944-ig megjelent. Ezek a hazai példák álltak a szervezők előtt, amikor a folyóiratot megindították. //. A Pannónia megalapítása és működése 1. CÉLKITŰZÉSEK. Az egyetemi karokon folyó munkában már korán jelét találjuk a helyi igények felismerésének és a megoldásukra tett kísérleteknek. Weszely Ödön 1929. évi rektori székfoglalójában felvázolta a speciális kutatási feladatokat. „Miniszterünk (Klebelsberg Kunó) dicsérőleg említette meg, hogy felismerte egyetemünk megoldandó feladatait, midőn az orvosi kar az egyke ellen küzd, s hozzátehetem, hogy általában a Dunántúl egészségügyéért. Ehhez fűződik a büntetőjogi szeminárium munkája,