Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Huber Kálmánné: A Pannónia folyóirat története

1914-ben Pozsonyban megnyitotta kapuit a jogi kar. Kineveztek az orvosi karra három professzort - Velits Dezsőt, Herzog Ferencet és Bakay Lajost -, a bölcsészkarra kettőt - Komis Gyulát és Hodinka Antalt. A bölcsészkar a háború alatt nem indult, s az orvosi kar is csak 1918-ban nyitotta meg kapuit. 1918. március 10-én újabb tanárokat neveztek ki a beindítandó bölcsészkarra: Zolnay Gyula, Gyomlay Gyula, Császár Elemér, Vári Rezső, Prinz Gyula, Weszely Ödön, Thienemann Tivadar, Lukinich Imre személyében. Pozsonyt 1919. január 1-én az újonnan megalakult Csehszlovák Köztársasághoz csatolták és szeptember 22-25 között átvették az egyetemet.

2 Az egyetem áthelyezése halaszthatatlanná vált. Először Budapesten helyezték el. Pécsett akkor antant-szerb megszállás volt, a város mégis meghívta falai közé.' Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter méltányolta az áldozatkészséget és az egyetem új helyéül Pécset jelölte ki. A megszállás közel három éve nemcsak gazdaságilag vetette hátra a megyét és a várost a fejlődésben, de egy másik főiskolától is megfosztotta. Ezért nem Pécsre, hanem Sopronba került a Selmecbányái erdészeti és bányászati főiskola. ,,A megszállás miatt ezt a főiskolát elvesztettük és ha most a törvény által biztosított egyetem céljaira a volt hadapródiskolát nem kapjuk meg, az egyetemet is elveszítjük. Úgy tűnnék fel tehát, mintha a megszállás ezer gyötrelmein felül a kormány részéről még külön büntetésben részesülnénk. . . . Azt kérjük és ahhoz ragaszkodunk, hogy a szentesített törvény lépjen életbe és ennek alapján az egyetem Pécsre helyeztessék" — írja a Dunántúl/' Az 1921. évi XXV. törvénycikk tehát ismét egyetemi városi rangra emelte Pécset. Az Erzsébet egyetem a pozsonyihoz képest most egy karral bővült. Hozzá tartozott negyedikként a Sopronban működő evangélikus hittudományi kar. A város mindent megtett, hogy az egyetem elhelyezhető legyen. Átadták klinikák céljára a közkórházat, iskolai épületeket, a pécsi püspök a jogakadémiát és a püspöki könyvtárat engedte át. Ha szerény keretek között is, de lehetővé vált a munka, az oktatás beindítása és 1923-ban ünnepélyes keretek között megnyílt. A bölcsészkar már az 1923 24-es tanévben megkezdte az oktatást. A tanárok között találjuk Zolnay Gyulát, Lukinich Imrét, Prinz Gyulát, Weszely Ödönt, Thienemann Tivadart még Pozsonyból, valamint újabb kinevezéssel Tolnai Vilmost, Halasy-Nagy Józsefet, Klemm Antalt, Koltay-Kastner Jenőt, később Kerényi Károlyt, Fülep Lajost, Kardos Tibort, Szabó Pál Zoltánt. Alig helyezkedett azonban el, már 1924-ben a megszüntetés veszedelme fenyegette. ,,Mély megdöbbenéssel, de egyúttal ámuló csodálkozással értesültünk erről, akkor, amidőn már nagy áldozatokkal egyetemünk teljes elhelyezése majdnem egészen be volt fejezve. Nem voltunk képesek megérteni azt, hogy annyiszor hangoztatott kulturális fölényünket veszélyeztető tervek józan gondolkodással megszülethettek, amikor takarékossági szempontból a törekvéseknek nagyon csekély eredménye volna, de erkölcsi tekintetben óriási veszteséget jelentene. . . ezért késedelem nélkül a legszélesebb akciót indítottuk Egyetemünknek megmentése céljából. . . a dunántúli városok és vármegyék törvényhatóságai, Pécs város és Baranya vármegye közönsége, a fővárosi és vidéki sajtó mind igazunk védelmére kelt. . . És a megindult mozgalom sikerrel járt." — olvashatjuk Mihályffy Ernő rektor tanévnyitó beszédében.'' 1928. december 5-én a város vezetőségének kezdeményezésére értekezletre jöttek össze Pécsett a dunántúli vármegyék alispánjai, polgármesterei, hogy a továbbfejlesztés teendőit megbeszéljék és kiharcolják a kormány nagyobb támogatását.

ü