Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Huber Kálmánné: A Pannónia folyóirat története

1933-ban ismét riasztó hírek röppentek fel. Hóman Bálint az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter a gazdasági helyzetre hivatkozva a vidéki egyetemek egyegy karának szüneteltetését javasolta az országgyűlésen.' Az állandó létbizonytalanság ellenére az egyetem lassan beépült a város és a Dunántúl életébe. 1931-ben kollégium épült, 1934-ben a jogi kar kapott új épületet és ugyanebben az évben Keszthelyen nyári egyetemet alapítottak. A bölcsész- és orvoskari tanárok Pozsonyból és Budapestről jöttek, csupán a jogi kar tanárai között voltak kezdettől pécsiek. A bölcsészkar tanárainak nagy része továbbra sem telepedett le Pécsett, hanem Budapestről járt le tanítani. A város életébe így kevéssé kapcsolódtak be. Ettől az egyetem körüli „dicsfény" megnőtt, de nem hozta közel az intézményt a városhoz. Nem Pécsett alapították az egyetemet, csak befogadta, és ez a körülmény sokáig elkülönítette a várostól. 2. PÉCS ÉS AZ EGYETEM KAPCSOLATA. Azok a városok, amelyek a 19. század végén vagy a század elején egyetemhez jutottak gyors gazdasági és kulturális fejlődésnek indultak. Ezt a fejlődést remélték Pécsett is. Az egyetem felállítása érdekében megjelent röpiratok, emlékiratok, cikkek sora fejezte ki az óhajt, hogy a város és az egész Dunántúl kulturális értékeit tárja fel, bontakoztassa ki. De tőle várták a közegészségügyi helyzet megjavítását, a tudományos ismeretterjesztést és általában a kapcsolatteremtést a világgal. Mindezek jogos remények voltak, s hogy hosszú ideig nem valósultak meg az nem csak az egyetemen múlott. Pécsett az egyetem puszta lététől már szellemi felvirágzást reméltek, anélkül, hogy részt vettek volna az egyetem nyilvános rendezvényein, hogy bekapcsolódtak volna az ismeretterjesztés hallgatóságának körébe. Öriás Nándor professzor 1941-ben közel húsz év tapasztalatát összegezte, amikor leírta: ,,Az első amit az egyetem a közönségtől vár, az érdeklődés. A közönség, különösen az egyetemi városok értelmisége tanúsítson minél odaadóbb érdeklődést az egyetem keretében rendezett megmozdulásokon, tanfolyamokon, előadásokon való minél tömegesebb részvétellel. Ezzel egyrészről saját magának használ, a kulturáis fejődés kitűnő alkalmait aknázván ki önmaga képzésére; másrészről hozzájárul az egyetem erőfeszítéséhez, a kebelében dolgozók hivatástudatának és önbizalmának fokozásában. . . Azoknak a szerencsés városoknak, amelyek magyar földön tudományegyetemhez jutottak, közönsége többé-kevésbé megszokta már a maga egyetemét és a dolgok szinte természetes rendje szerint le is hámozta róla a2 újszerűség és előkelőség varázsát. Már nem lát benne országos jellegű intézményt, amit különös megbecsülés illet, hanem csak amolyan, székhelyével véglegesen és elszakíthatatlanul egybekovácsolt s így mintegy helyivé merevített alkotást, . . .amelynek egyik legfontosabb feladata éppen eme helyi közület erkölcsi és szellemi, sőt - sokan úgy vélik —, legfőképpen anyagi érdekeinek, speciálisan forgalmának és idegenforgalmának előmozdítása. Hát ez bizony szűkebb felfogás és könnyen megbosszulja magát. . . És az iskolán kívüli népművelés vajon termékeny talajra fog-e találni egy olyan társadalom alsóbb rétegeiben, amelynek vezető- és középosztálya a magán kultúra erőfeszítéseit csak távolból, hűvös közömbösséggel szemléli."

s Debrecenben 1927-ben a szabadegyetem megindításának első évében már 508-an iratkoztak be az előadásokra!

1

' A pécsi napilapok cikkei is az egyetemtől remélt anyagi előnyök fontosságát hangsúlyozzák. ,,Három és fél millió forgalmat jelent évente az egyetem Pécs város közgazdasági életében. Szabad-e megszüntetni az egyetemet?", ,,Mit jelent Pécs város életében az egyetem?", ,,Az egyetem megszüntetése nemcsak kulturális szempontból volna katasztrofális, de teljesen tönkretenné Pécs iparát és kereskedelmét."

10 A tanárok fokozatos letelepedése a városban lehetővé tette, hogy beolvadjanak a közéletbe és a közvélemény irányítóivá váljanak. Már az első években találunk adatot arról, hogy felismerték a megoldásra váró problémákat és részt vettek a vá-