Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Huber Kálmánné: A Pannónia folyóirat története

A PANNÓNIA FOLYÓIRAT TÖRTÉNETE 1935-1943 HUBER KÁLMÁNNÉ Bevezetés Harmincöt éve szűnt meg a Pannónia, az első magyar egyetemi folyóirat. Az úttörők élete mindig példamutató és tanulságos. Új formával kísérletező, a hagyományos keretekkel szakító folyóiratok megítélése sem kivétel ez alól. Izgalmas feladatot jelent feltárni sorsukat, történetüket. Megkíséreltem vallomásra bírni mindazokat, akik kapcsolatba álltak vele mint szerkesztők, vagy mint munkatársak. Halasy-Nagy Józsefet - a tanulmány írásakor - 1973-ban levélben megkerestem, de magas kora és súlyos betegsége, sajnos megakadályozta, hogy adatokkal szolgáljon. Ez nagy veszteség, hiszen legtovább az ő kezében volt a lap. Az alapító szerkesztő, Koltay-Kastner Jenő készséggel adott felvilágosításokat az indulásról. Kardos Tibor két beszélgetés alkalmával eleven képet rajzolt az akkori pécsi egyetemről, a szerkesztőkről. Mire azonban a konkrét kérdésekre került volna a sor, Kardos Tibor meghalt. Prinz Gyula leánya, Guha Jánosné életrajzot bocsátott rendelkezésre. Készségesen nyújtott felvilágosítást Babicsné Ponesz Aranka, aki abban az időben az egyetem filozófiai tanszékén dolgozott. A folyóirat egésze, felvilágosításaik és a levéltári iratok segítségével megkíséreltem felvázolni a lap történetét. /. A folyóirat előzményei 1. A POZSONYI EGYETEM PÉCSETT. Pécs úgy él a köztudatban, mint ősi egyetemi város. Minden, ami a „köztudatba" beleivódik, csak részben támaszkodik tényekre, így ez a hiedelem is. Valóban itt alapította Nagy Lajos az ország első egyetemét 1367-ben, de már 1543-ban megszűnt. Ezt követően csak 1785-ben került Pécsre felsőoktatási intézmény, a Győrből ide helyezett királyi akadémia. A jogés bölcsész fakultással rendelkező akadémiát 1802-ben a győriek visszaszerezték. 1830-ban Szepesy Ignác püspök tett alapítványt, s 1831. október 15-én megindult egy kétéves képzési-idejű bölcsészeti főiskola, majd 1833-ban jogi fakultással bővült. 1849-1851-ben mindkét kar megszűnt.

1 1865. február 7-én a király engedélyt adott joglyceum alapítására, és ez 1923-ig, a pozsonyi egyetem áthelyezéséig működött. A 19. század második felében a budapesti egyetem már nem tudta egyedül ellátni a tudományos képzés feladatát és újabb egyetem felállítása vált szükségessé. Pécsett remény gyúlt a szívekben, de Kolozsvár vitte el a pálmát 1872-ben. A század elején további vidéki egyetemekre volt szükség. Az 1912. évi XXXVI. törvénycikk Pozsonyt és Debrecent jelölte ki a felállítandó egyetemek helyéül. A pozsonyi Erzsébet királyné nevét vette fel és megtartotta helyváltoztatásai során. 20. B. Helytörténetírás 1979 305