Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Horváth Veronika: Fejezetek a Janus Pannonius Irodalmi Társaság történetéből

Álló sor: (balról jobbra) Lovász Pál, Koszits Ákos, Weöres Sándor, Fischer Béla, Blaskovich Iván, Berde Károly, Linder Ernő ülő sor: (balról jobbra) Berde Mária, Fischer Béláné, Dénes Gizella, Készült a Társaság felolvasó ülésén, 1938, április 23-án. A sikeres irodalmi est Fischer Béla zárószavaival és este 9 órakor a Pannónia halljában megrendezett bankettel ért véget. (A belépődíjakból befolyó jövedelmet a vajdasági magyar irodalom támogatására fordították.) 1938-ban a társaság felolvasó ülésén Erdély, Vas és Baranya megye irodalmának képviselőit fogadta. Fischer Béla elnöki megnyitójából idézek: „Szellemi életünkben művészetünk az, amely legjobban reagál az idegen behatásokra, De míg akár az építőművészet, akár a muzsika, vagy a képzőművészetek - mert kifejezési eszközeik nemzetköziek — az idegen ráhatások magyarrá való átgyúrását hosszú, nehéz munkával végzik -, addig szépirodalmunk, melynek építőkövei, húrjai és vonója, ecsetje, színei, vésője a nyelv, ez a legsajátosabban nemzeti megnyilatkozás, amely a világ bármely tájékáról jövő bármily nagy ráhatást játszi könnyedséggel nyomban egyénien nemzeti, faji kinccsé dolgozza át... Nincs is semmi a világon, ami annyira a miénk volna, mint a szépirodalmunk: hűséges siratója szenvedéseinknek, ujjongó kacagója örömeinknek, vágyakozó sóhaja ábrándos álmainknak, kegyetlen ostorozója bűneinknek, hízelgő történetírója nagyságunknak . . Az irodalmi ülésen szerepelt a Nagyváradról érkezett Berda Mária írónő. Előadásának címe: Az erdélyi irodalom lelki magatartása. A hazánkban is ismert, és korában igen népszerű erdélyi írónő irodalomtörténeti fejtegetéseiben az erdélyi írók célját, eredményeit és szűkebb hazája irodalmának fejlődési mozzanatait ismeitette