Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Horváth Veronika: Fejezetek a Janus Pannonius Irodalmi Társaság történetéből

kön délben érkezett meg Pécsre. Fogadtatásukra a főpályaudvaron megjelent a Janus Pannonius Társaság elnöke Surányi Miklós, a társaság társelnöke Fischer Béla, a társaság titkára Lovász Pál és a város vezetőségének néhány képviselője. Pécs városa nevében Nendtvich Andor meleg szavakkal üdvözölte az erdélyi írókat, „Tudjuk — mondotta —, hogy ez a látogatás nemcsak a Janus Pannonius Társaságnak, hanem Janus Pannonius, a költő városának is szól."

26 Az üdvözlést Bánffy Miklós f'.öszönte meg. Hangsúlyozta, hogy országjáró útjukon különös szeretettel várták a Pécs városával való találkozást. Pécsről ugyanis köztudomású - folytatta -, hogy a vidék legkultúráltabb városa. Az erdélyi írók ekkor országjáró körutat tettek, melynek során előadásokat tartottak, és megismertették a magyar közönséget az erdélyi irodalomnak azzal a különös ízével, zamatával, amely — ha nem is választotta el, de — mindenkor megkülönböztette az erdélyi irodalmat a magyar irodalomtól. Az erdélyi írók látogatásának fő célja, hogy tanúságot tegyenek arról az egységről, amely a kultúrát, a szellemiséget összekapcsolja. Február 22-én este fél 6 órakor zsúfolásig megtelt a színház közönséggel. A páholyok, az emeletek és a földszint sorait elfoglalták az irodalom kedvelői és művelői. Valóságos tüntetés volt ez az est az irodalom mellett. Az ülésen Surányi Miklós köszöntötte az erdélyi írókat. Beszédében hangsúlyozta, hogy a ,,lélek világossága, a szellem szabadsága szükséges ahhoz, hogy az ember élni tudjon és élni szeressen."

27 Az üdvözlésre Bánffy Miklós, az erdélyi Szépmíves Céh ©Inöke válaszolt. Ezután Kemény János, az Erdélyi Helikon baráti munkaközösségének megteremtője, a Helikon szellemi és kulturális hivatását méltatta. Az erdélyi irodalom helyzetével és céljaival kapcsolatosan ismertette az erdélyi folyóiratok életét. „Soha annyi folyóirat nem született, mint a 20-as években. A sok folyóirat szétforgácsolta az olvasótábort, ezért kellett legtöbbnek megszűnnie."* Majd az 1926-i marosvécsei találkozóról beszélt Kemény János és ismertette a folyóirat jelentőségét, amely megindítója volt az Erdélyi Helikon és a Szépmíves Céh megerősödésének és az írók egységbe forrasztásának. A program Kos Károly regényrészletének felolvasásával folytatódott. Ezt követően Dsida Jenő négy versét mondta el. A fiatal költőt lelkesen ünnepelte a pécsi közönség. Nyirő József egy novellájával szerepelt. Surányi Miklós zárószavaival ért véget az irodalmi est, amely, mint mondotta, „sokáig emlékezetes lesz a minden szépért lelkesedni tudó pécsi közönség előtt".

29 A határokon túli magyar irodalom képviselői közül a Jugoszlávia területén élő vajdasági magyar írók 1937-es pécsi látogatása emelkedik még ki a társaság történetének jelentősebb eseményei sorából. Az 1937-es év első irodalmi ülését március 11-én az Uránia (ma Petőfi) Moziban tartotta a társaság. A nagy sikerű irodalmi estet Fischer Béla társelnök nyitotta meg. Beszédében örömmel köszöntötte a kezdeményezést, amely lehetőséget teremt a közös kulturális, szellemi munkálkodásra. Fischer köszöntő szavaira Várady Imre, a Jugoszláviai Magyar Közművelődési Egyesület elnöke válaszolt. Köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért, amelyben a társaság részesítette a vendégírókat, majd lelkesen ismertette a déli területek magyar ifjúságának szellemi törekvéseit. Hongsúlyozta, hogy „Bízik abban a kultúrában, amely végre is békét fog teremteni az egymással szembeállított népfajok között".

30 Az irodalmi est műsorában ezt követően Börzsök Erzsébet, Borsodi Lajos elbeszéléseket, Fekete Lajos és Csuka Zoltán pedig verseket olvasott fel. Farkas Géza előadása után végül Cziráky Imre humoreszkjével szórakoztatta az egybegyűlteket.