Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Horváth Veronika: Fejezetek a Janus Pannonius Irodalmi Társaság történetéből

MEGHÍVÓ A JANUS PANNON1US-TÁRSASÁGN

AK tmi FEBRUÁR HÓ 24-ÉN, SZERDÁN DÉLUTÁN FÉL b ÓRAKOR PÉCSEIT, A VÁRMEGYEHÁZA GYÜLÉXl'ER NIEBEN TARTANDÓ FELOLVASÓ ÜLÉSÉRE TÁRGYSOROZAT: í. Sliruiiyi Miklós, a Janus Pannonius-Társaság eluiike : Költészet és valósiig. Elníiki megnyitó. 2. Rav äs/. I xíszló, a Janus Pannonius-Társaság tiszteleti tagja: Mitől féljünk és mitől HC? Felolvasás. 3. KoCSIS íiíszlÓ, a Janus Pannonius-Társasúg alelnöke: A négytornyú dóm. Költemény. Az ülés műsorát a R á d i ó közvetíti. Meghívó a Janus Pannonius Társaság 1932. február 24-i felolvasó ülésére A társaság első felolvasó ülését 1932. február 24-én, szerdán délután fél 6 órakor a Vármegyeháza közgyűlési termében (ma a Járási Tanács díszterme) tartotta meg Surányi Miklós elnökletével. A Pécsi Napló február 27-én megjelenő száma arról tudósít, hogy március 12-én rangos íróvendégek érkeznek Pécsre, hogy irodalmi est keretében előadásokat tartsanak. Ekkor járt Pécsett először a Budapesten élő Áprily Lajos, az erdélyi költő, Reményik Sándor társaságában. A februári ülésen egyébként Surányi Miklós azt indítványozta, hogy a társaság Évkönyvben örökítse meg a nyilvános üléseken felolvasott szépirodalmi műveket és tanulmányokat. A terv szerint az Évkönyv - a Janus Pannonius Társaság kiadványaként — hivatott lett volna arra is, hogy a felolvasó ülések előadásain kívül feljegyezze a társaság megalakulásának, munkálkodásának történetét és irodalmi céljait. Surányi már ekkor hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a társaságnak önálló folyóiratra és kiadványokra lenne szüksége. Sajnos, a nehéz gazdasági viszo-