Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Horváth Veronika: Fejezetek a Janus Pannonius Irodalmi Társaság történetéből

Weöres Sándor ifjúkori arcképe nyok miatt az Évkönyv megjelentetése csak terv maradt, a társaság folyóirata, a Sorsunk pedig csak jóval később, 1941-ben jelenhetett meg. Surányi beszélt az irodalmi decentralizáció kérdéséről is: „Bízik abban, hogy a magyar irodalom megújhodása inkább jöhet a vidékről, mint Budapestről. A Janus Pannonius Társaság ki akarja bővíteni hatáskörét, nemcsak Pécshez és Baranyához, nemcsak a Janus Pannonius-i gondolathoz kapcsolódó érdeklődésüket akarja maga köré csoportosítani. így kibővítve a Janus Pannonius Társaság fontosabb tényezője lehet a magyar irodalmi törekvéseknek."

2l Jelentős volt Klebelsberg indítványa Vitéz János leveleinek, beszédeinek és életrajzának kiadásáról. A másik gondolat, amelyre utal és amit igen fontosnak tart: a magyar kritika és szépirodalom megújhodása. Úgy gondolja, hogy ennek vidékről kell kiindulnia. „Hangsúlyozza, hogy az Alföld és a Dunántúl sajátosságait érvényre kell juttatni. . . Ehhez tényleg folyóirat kellene, az almanach nem az a kontaktus, amely megjön negyedévenként. Ha látni fogjuk, át kellene venni a Napkeletet és itt csinálni. Ez lenne a program, és ez olyan gazdag program, amellyel érdemes részletesen is foglalkozni."-'