Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Fonay Zsuzsa: Az Angster orgonagyár ötven éve

A személyes felkeresés alapján történő megrendelés mellett a másik ismert mód: a pályázat elnyerése volt a mű megépítésére. A gyár történetében így jött létre szerződéskötés, ill. megbízatás a budapesti Bazilika orgonájának felépítésére. A pályázat elnyeréséért folytatott vitáról — amely mondhatnánk országos téma volt, és egyben tükrözi az országos ipari helyzetet is — részletesebben szólunk. A megbízatást megelőző vitákról a korabeli újságok megemlékeztek, de a legmegbízhatóbb anyagot számunkra a Fővárosi Közlöny 1902. dec. 16. és 19-i száma nyújtja, amely részletes jegyzőkönyvet közöl a több alkalommal lezajlott vitáról. E szerint: a 65 változatú, 3 manuálos, pedálos, pneumatikus szerkezetű orgona építésére nemzetközi pályázatot adtak közre. A beérkezett pályázók között szerepelt öt külföldi cég, úgymint: F. Göll luzerni, G. L. Mola turini, Mauracher bécsi, T. B, Voelkner dünnovi és K. Neusser neutitscheini orgonaépítők. Magyarországról a Rieger és az Angster cég jelentkezett a pályázatra. Az orgonaépítők elbírálására külön bizottság létesült. A szakbizottság tagjai voltak: Bellovits Imre, Erney József, Szautner Zsigmond és Vavrinecz Mór. Miután a pályázati kiírás az orgona tervezetét a legrészletesebben meghatározta, így a bizottságnak véleménye tulajdonképpen csak a legkedvezőbb árajánlatra, és a pályázók azon képességeinek eldöntésére vonatkozott, hogy a művet megfelelő szinten tudják-e felépíteni. A külföldi cégek részben árajánlataik miatt kerültek elvetésre, részben pedig amiatt az országos tendencia miatt, amely az 1900-as években általános jelenség volt, nevezetesen a hazai ipar támogatása a külföldivel szemben. A Fővárosi Tanács első ülésén a Rieger céget bízta meg az orgona építésével, mint hazai gyárost. Ezt a határozatot fellebbezte meg az Angster cég, a fellebbezést tanácsülésen vitatták meg, és ezt a vitát mint jegyzőkönyvi anyagot közli a már említett lap. E jegyzőkönyv alapján a legkiemelkedőbb hozzászóló Gelléri Mór volt, az országos iparegyesület elnöke. Hivatkozott az 1900. október 24-i közgyűlés határozatára, amelyben kimondották, hogy „...a székesfőváros minden ipari szükségletének beszerzésére nézve szigorúan megköveteli annak az elvnek érvényesítését, hogy a munka és anyagszükségletnek a már létező versenyképes hazai iparhoz alkalmaztassanak, és azok fedezésére nézve kizárólag csakis a magyar ipar vehető figyelembe. Ennek értelmében már hiba volt maga a nemzetközi pályázat kiírása is." Majd ezek után foglalkozott a megbízást kapott Rieger céggel, külön kiemelve azt, hogy az ilyen méretű orgonák építéséhez 40—60 fős gyár szükségeltetik, az elsőfokú iparhatóság szerint pedig a fenti cégnek mindössze 6 munkása van, miután a cég a ,, . . . jögerndorfi üzem budapesti javító részlege, így sem gyárnak, sem magyarnak nem nevezhető." Ezzel kapcsolatban szükséges idézetet közölni a „Magyar Ipar", az Országos Iparegyesület Heti Közlönyének 1900. aug. 12-i számából, ahol Thirring Oszkár a következőket írja, nyilvánvalóan az országosan jelentkező észrevételek alapján: ,, . . . Azok az idők már ugyan szerencsésen elmúltak, midőn egyes külföldi gyárosok fióktelepet állítottak fel nálunk, melyek révén a kormánytól szubvenciót nyertek, és azután port hintve az állam és társadalom szemébe, a fióktelepen csak pro forma dolgozgattak, hogy külföldről becsempészett áruikat mint honi iparcikket hozhassák forgalomba. Ilyen kártól erélyes ellenőrzés mellett már nem kell tartanunk." Thirring Oszkár 1900-ban megjelent cikkében foglaltak, amint éppen az Angster gyár történetének tárgyalásánál is látható, még 1902-ben is, nem kis mértékben előforduló jelenség volt. Gelléri Mór a fővárosi tanácsülésen — a hazai ipar támogatásával foglalkozó felszólalása után foglalkozott a szakbizottság tagjainak már megjelent, Angster orgonákkal kapcsolatos véleményeivel. Elsőként felolvasta Szautner cikkét az 1890-