Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)
TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Fonay Zsuzsa: Az Angster orgonagyár ötven éve
október 29—nov. 2-ig november 3-án: november 5-én: november 17—27-ig : Nagyszombatban orgonát javít; hazatér ; Somogy megyébe utazik; Tiszanánán állít fel orgonát; majd hajóval december 15-én Bölcskére utazik tovább, szintén orgonafelállítási ügyben. Ezután Dunaföldváron orgonahangolást végez, december 16-án érkezik Nagykálióba, itt tölti a karácsonyt, majd az orgona átadása után — újév előtt — tér haza. A négy hónapot összesítve, szeptembertől január 1-ig mindössze két hetet tartózkodott idehaza, amely időszakban a tervrajzokat kellett elkészítenie, szerveznie mind a munkafolyamatokat, mind az anyagellátást, felügyelni a munka kivitelezésére és lebonyolítani a levelezéseket. Mindezen külső és belső munkák elvégzése mellett, — szükségszerűen is — foglalkoznia kellett a munkásneveléssel. így a legszükségesebb volt olyan belső munkavezetők kinevelése, akik az ő távolléte alatt a belső munkák folyamatosságára felügyelni tudtak. A művek előállítási folyamatát ismerve, ilyen beosztást csak az a munkás kaphatott, aki az előkészítő munkák minden fázisában már részt vett. Ezt követően kellett a külső felállítási munkák számára munkást nevelnie. Külső munkán résztvevő ugyanis csak az lehetett, aki már a felállító csarnokban mint szerelő működött. Ezek után érthető, hogy e munkafolyamat legmagasabb fokára eljutó munkás képzése időigényes, hosszantartó folyamat. így Angster József 1891ben jutott el az általa nevelt munkások révén add'ig, hogy Öt külső munkán helyettesíteni tudják. Ebben az évben hirtelen felemelkedett a termelés, átlag 18-20 között mozgott a felállított művek száma. 1885-ben írja naplójában: ,, . . . a felszaporodott munkáslétszám mellett már lehetetlen volt a külső munkákat magamnak végezni, gyakran csak munkásokat küldtem, s az új munkák leszállításánál csak a munka vége felé mentem utánuk, az intonációt bevégezni". 20 E sokoldalú, sok időt igénylő munkák mellett számára mégis természetes volt az állandó továbbképzés, amely egyrészt szakkönyvek olvasása, másrészt a kiállításokon és orgonaépítői kongresszusokon való részvételében mutatkozik meg. Mindezek mellett még irodalmi munkásságot is fejtett ki, mégpedig Magyarországon 1886-ban úttörő munkának számított az általa kiadott ,,Az orgona története, lényege és szerkezete" c. mű, amely e területről az efső magyarnyelvű szakirodalmi munka volt hazánkban. E Pécsett kiadásra került könyvében nagy történelmi és szakismeretről tesz tanúságot, foglalkozva az orgona történeti részében a syrinx-től kezdve — mint az orgona őse — a különböző korok orgonaépítőinek jellegzetességével, az orgonaépítés területén történt újításokkal. A további fejezetekben részletesen tárgyalja az orgona egyes szerkezeti elemeit, azok funkcióját, többféle megoldását. E könyvről a következő kritika olvasható a Néptanítók Lapja 1886. május 19. számában Schultz Imrétől: ,,Magyar orgona-irodalmunk mindeddig híjával volt olyan műnek, mely az orgonaépítés művészetével behatóan megismertesse az érdekelt szakköröket. Ezen hiányon segítendő, Angster József, pécsi jó hírnevű orgonaépítő sajtó alá rendezte és kiadta a fönnevezett munkát, mely az első önálló munka az orgonáról hazánkban. . . . Szerzőnk 144 lapra terjedő könyvében értekezik az orgona történetéről, annak alkatrészeiről, az orgona tervezetéről, a regisztrálásról, az orgona fönntartásáról és óvásáról, annak megrendeléséről és vizsgálatáról. A különféle fúvók, a szélcsatornák, szélládák, szélszekrények, kúpládák ... a síprendszer, az orgonahangok itt mind szakavatotton tárgyaltatnak. ... Hogy a szerző szakember, az művének minden sorából kirí; hogy tárgyát nagy előszeretettel kezeli, azon senki sem fog csodálkozni, hisz Angster manap az egész osztrák-magyar birodalom legnagyobb orgonaépítő műhelyével rendelkezik. . . . Általában „Az orgona" tervezete remekmű, valaminthogy remekművek Angster úr orgonaművei is."
