Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Fonay Zsuzsa: Az Angster orgonagyár ötven éve

Irodalmi munkásságát nemcsak a hazánkban megjelent műve képviseli. Lipcsében megjelenő „Zeitschrift für Musik" c. folyóirat 1894-es száma is közöl cikket Angster Józseftől, ,,

Windlade und intonation" címmel. E cikkben részletesen foglalkozik a különböző típusú szélládákkal, mint az orgonák egyik lényeges alkatrészével, és ennek a hangzásra való hatásával. Ilyen elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában s a már ismertetett hazai orgonaépítői és zenei viszonyok között érthető, hogy hazánkban a legkitűnőbb, legjobban képzett, európai szinten álló szakembernek tartották. A gyár alapítójának képzettségéről, műszaki, irodalmi szakismeretéről, munkásságáról már szó volt. De fejlődéséhez és ahhoz a tényhez, hogy mindig korszerű műveket épített, hozzájárult a kiállítások látogatása is. Fejlődését még abban az esetben is segítette, ha ezeken saját munkájával nem vett részt. Ugyanis mint szakember, a kiállított és megtekintett műveken azonnal felismerte az újszerűt, és az ő elméleti és gyakorlati tudása alapján olyan ítélőképességgel rendelkezett, hogy az újdonságokban meglátta a célszerű, a használható törekvéseket, amelyek a művek jobb megoldását célozzák, és mind a hangzást, mind a játékmódot szebbé, könnyebbé teszik. Ugyanakkor a kiállítások meggyőzték önmagát is elképzeléseinek és munkásságának helyességéről. 1873-ban a bécsi világkiállításon tapasztaltakról ezt írja: ,, . . . 5 orgona ki volt állítva, amelyek közül a bécsi Hesse féle tán 30 változattal biró a legnagyobb volt, de a legrosszabb szélművel bírt. Itt bizonyult be, mennyire hátra van még az osztrákok, ... a Bregenzi Mayer testvérek egy 12 változatú művet állítottak ki, másképpen jó, csak kissé nyersen van intonálva. A legjobb a Ludwigsburgi Walcker féle 15 változatú Salonorgona volt. . . . Harmóniumot a Titz czég többet állított ki, zongora tán még 100 is volt kiállítva."

21 Feltehetően ez is befolyásolta, hogy később Emil fia a Walcker cégnél dolgozott. A párizsi világkiállításról a következő megemlékezést teszi: ,, . . . Több csarnok,ban valamíi 6-7 orgona volt kiállítva, többnyire 20—30 változatúak, csuszkarendszerű, Barker-féle pneumatikával, csak az egyik Merklen (Merklin?) párizsi czég egy kúprendszerű művet állított ki. Más különös újítást nem találtam."

22 Ez alkalommal felkereste volt munkaadóját, a Cavaillé-Coll céget, illetve ennek vezetőjét. Az üzem látogatását -, amely Angster célja volt — nem engedélyezte ugyan, viszont a Trocadéróban felállított művének bemutató hangversenyére jegyet biztosított a számára. Ez az orgona, mint írja: ,, . . . zúgott-búgott, énekelt, nevetett, sírt, imádkozott, villámlott, dörgött, persze francia szokás szerint. A mű 72 soló változattal bírt, 4 manuállal és pedállal, melyek közül a 4-ig 8' változata a legerősebb ez volt az egyetlen újítás amit 12 év múlván találtam."

2

'' Ebből a megjegyzéséből k

: tűnik az, hogy korának legmodernebb technikáját — a francia orgonaépítésze\ újításokat — átvette, alkalmazta, de túlzott hangzásvilágával nem értett mindenben egyet, amelyet feltehetően befolyásolt a németországi vándorútja alkalmával hallott orgonák hangzása is. Nemcsak a külföldi és hazai kiállítások látogatásával, és kiállított munkái révén tartotta fenn szakmájával a kapcsolatot, hanem aktív résztvevője volt az orgonaépítő kongresszusoknak is. Az 1891-ben megtartott bécsigyűlésről csupán annyi szakmai megjegyzés található, hogy a kongresszus a legjobbnak minősítette a fúvók fenyőfából való készítését, kettős ráncolással. Csalódottan nyilatkozott e kongresszusról, miután ő ezt a megoldást már az első orgonánál alkalmazta, azaz 23 éve. Az első magyar orgonaépítők kongresszusáról 1896-ban, szintén csak említés-szerűén ír, megjegyezve azt, hogy ,,22 cég képviseltette magát, de számottevő eredményt nem értünk el".

24