Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Fonay Zsuzsa: Az Angster orgonagyár ötven éve

3. ikép. — Angster József rajza: szülőháza rétiének. Dunaföldvár csak néhány év előtt kapott egy 16 változatú orgonát, amely javíthatatlan volt." Mindez megmagyarázza a külföldiek hazai, magyarországi hangszerépítői tevékenységét, ugyanakkor rámutat a hazai építők elmaradottságára is. A külföldiek hazánkban való tevékenysége a századfordulóra - kihasználva a helyzetet — teljesen rossz irányban fejlődött tovább. Ezt bizonyítják az 1900-as évek folyóiratainak, napilapjainak hasábjain olvasható sorok, amelyekben mindenütt találkozhatunk a magyar ipar helyzetével. Ez a folyamat még az 1907-ben Pécsett megtartott hangszeripari kongresszuson is szóba került a napirend kilencedik pontjaként. ,,»... A hazai és külföldről beirányított tisztességtelen verseny« címén. Ezzel a jelenséggel találkozunk a budapesti bazilika orgonája építési pályázatának elnyerése ügyében lezajlott vitában is. Ugyanitt kell megemlíteni az 1907-es pécsi ipari vásár alkalmával a »Zenealap« október 1-i számában olvasható sorokat, amelyek a nagydíjat elnyert Angster orgonával foglalkoznak: »... Őszintén kívánjuk, hogy a magyar Wal kerék (nagy német orgonaépítő gyár, F. Zs.) eme csodaszép orgonája nyissa meg azok szemeit is, akik mindenáron a külföldön készült, és a magyar iparterméknek hirdetett, tuczat orgonákért lelkesednek.«" összegezve a fentieket, megállapítható, hogy a magyar orgonagyártás a kor hangzásigényétől elmaradt, az orgonák technikailag elavultak voltak, viszont a kor művészei az új hangzást megvalósító műveket igényelték. E két - egymással szorosan összefüggő jelenség révén — olyan helyzet állt elő, amely Angster József képzettsége alapján, a gyár fejlődési lehetőségének egyik tényezőjévé vált. A másik fejlődési tényező a termelési mód. Ennek alapelemei: a személyi és a tárgyi feltételek. Ezekről lesz szó a következő fejezetekben.