Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Andrásfalvy Bertalan: Nyugat-baranyai német telepesek történeti-néprajzi kérdései a levéltári források tükrében

Baranya népe a Rákóczi-szabadságharc idején. Andrásfalvy Bertalan: Délkelet-Dunántúl sorsa a Rákóczi-szabadságharc idején. A Rákóczi-kori kutatások újabb eredményei. Szerk.: T. Mérey Klára és Péczely László. Pécs 1974. 80—114. p. 3 Andrásfalvy Bertalan: Településszerkezet és táji munkamegosztás. II. Dunántúli településtörténeti konferencia előadásai. Pécs. 1976. Szerk.: T. Mérey Klára. 4 Weidlein i. m. 73. 1. 5 A Baranya megyei Levéltárban a következő megyei összeírások (Conscriptio Domestica) találhatók a 18. sz. első felére vonatkozóan: 1711, 1712, 1714, 1715, 1719, 1720, 1721, 1724, 1727, 1728, 1729, 1730, 1732, 1734, 1737, 1741, 1742, 1748, 1749, 1752. Az 1767-es úrbéri rendezés adatai az egyes falvak úrbéri irataiban. Az 1785-ös népszámlálás adatai: Az első magyarországi népszámlálás 1784—1787. Szerk.: Dányi Dezső — Dávid Zoltán. Bp. 1960. Széchenyi Ferenc adminisztrátor kérdőívére befutott feleletek: Descriptio physico—politico —topographica Comitatus Baranyaensis. Országos Széchényi Könyvtár. Kézirattár. 6 Weidlein i. m-ban azt írja: „••• Kisbattyán oder Deutschegregy (entstand) im Jahre 1785 in dem Magyaregregyer grossen Wald. Um den alten Räuberwesen Einhalt zu gebieten, Hess der damalige Bischof, Graf L. Esterházy den Wald roden und deutsche Böttchermeister ansiedeln." Forrását nem közli. A megtelepítés és megtelepedés ilyen elbeszélése igen naivnak tűnik. Kisbattyán első lakói nagyrészt Jánosiból jött zsellérek, akik közt mindenféle volt, nemcsak pintér. Kisbattyán pedig nem is volt püspöki birtok, a nagy erdőség ma is áll. 7 A Nagy—Vinzenz-féle 1687-es összeírás nem egy helyen említ üresen álló házakat, műveletlen hagyott földekkel, szőlőkkel és rétekkel. Későbbi összeírásokban is gyakran találkozunk a nemrég elhagyott szőlők, földek, rétek és romos templomok emlegetésével. Brüsztle Recensiojában az egyes plébániák História Domus-ára támaszkodva állapítja meg, hogy az első telepesek meglévő falvakba jöttek, később érkezettek szállták meg a régi és puszta helyeket, ahol nyomorúságos kunyhókat építettek, vagy a régi romokat újították meg. Brüsztle, Josephus: Recensio Universi Cleri Dioecesis Quinque Ecclesiensis. Pécs 1876. Nem egy esetben, erre Weidlein is hivatkozik, a régi lakosságot a németek letelepítése előtt a földesúr áttelepítette, vagy a régi lakosok a németek jöttekor vagy utána elmenekültek. Pl. Németbólyból és Marokból a délszlávok elmenekültek, és amikor Szágyra jöttek a németek, a földesúr a magyarokat Tormásra kényszerítette. A Szentlászlói magyarokat Festetich Toponárra költöztette át és a falut átadta a németeknek, stb. stb. Weidlein i. m. 59—61. p. A németek gyors letelepedése, továbbköltözése sem magyarázható másképpen, minthogy elhagyott házakat használtak fel. Ezek nyilván földbevájt vagy félig földbesüllyesztett kunyhók, vagy favázas-sövényfalu épületek lehettek. 8 Lukafa és Szentlukafa helyén is volt ezen a néven szereplő középkori falu. Weidlein i. m. 83. 1. 9 Weidlein János:Elpusztult falvak Tolnában és Baranyában. Századok. 1934. Pótfüzet. 10 Weidlein, Johann i. m. 1967. 88-105. 1. 11 Baranya megye helynévgyűjteményében kb. 250 000 név található. A névgyűjtemény kiadását tervezik. 12 Nevezetes volt a hidasi református magyarok elköltözése a két háború közti időben. 13 Pécsi Püspöki Levéltár (továbbiakban PPL) Fasc. 23/733 Nr. 3 54-55. 1733 nov. 15. — Kersák Pál. 14 Bm. L. Conscr. Domestica 1727, 1730, 1732. 15 PPL. Fasc. 23/733. Nr. 2 52-55. 16 Andrásfalvy Bertalan: A paraszti ipar. In: Természeti és társadalmi-gazdasági jelenségek a sásdi járásban. I. A MTA Dunántúli Tudományos Intézet. Közlemények 24. Szerk. : Lovász György. 62-76.1. 17 Andrásfalvy Bertalan: Komló történeti néprajza. Dankó Imre: A magyarhertelendi női fazekasság. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1967. 123—135. 1. 18 A dohánytermelésre a megyei összeírások 1713, 1714, 1719, 1741. Regnicolaris Conscriptio 1828. 19 Ez a forma nemcsak Baranyában, hanem Tolnában és Veszprém megyében is gyakori. Legszebb mintapéldája az utóbbi megyében Márkó volt. 20 A baranyai szállásokról már eddig megjelent dolgozatok: Füzes Endre: Adatok a mecseki megosztott településekhez. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1956. 82—104. 1. Hofer Tamás: A Déldunántúl településformáinak történetéhez. Ethnographia 1955. 125—186. 1. Andrásfalvy Bertalan: Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítések befejezéséig. Tanulmányok Tolna megye történetéből. VII. Szekszárd. 1976. A 18. századi uradalmi térképeken igen szemléletesen ábrázolják a szállásokat. (Pl. A Székeskáptalan 1770 és 1790 közt készült térképei.) 21 Az állattartást tartja a Hegyháti járás sok falujában az egyetlen jövedelmező gazdasági ágnak 1785-ös Széchényi féle leírás és a Regnicolaris Conscriptio 1828-hoz fűzött megjegyzések. 22 Ld. a 7. jegyzetet. Az első német település más helyen volt pl. Mekényesen és Gödrén is hagyomány szerint.