Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Andrásfalvy Bertalan: Nyugat-baranyai német telepesek történeti-néprajzi kérdései a levéltári források tükrében

23 Baranya múltja és jelenje. Szerk.: Várady Ferencz. Pécs. 1896. I. k. 267. I. Haas: Baranya Pécs 1845. 51. 1. Modrosic, Blaz: Cicovski bozjak. Bunjevacka i Sokacka vila. 1874. Iv. évf. 99. sz. 24 PPL. K 19 1767—68. A demográfiai irodalom újabban a nukleáris, kiterjesztett és bővített, család, kiterjesztett, ill. összetett, vagy többcsaládos háztartás kifejezéseket használja. Én itt a nagycsaládon a többcsaládos háztartást, a kiscsaládon a nukleáris, egycsaládos háztartást, esetleg a szülők (nagyszülők) felé kiterjesztett, két házas generációra szorítkozó családot. Andorka Rudolf: Paraszti családszerkezet a 18—19. században. Faragó Tamás: Háztartásszerkezet és falusi társadalomfejlődés Magyarországon 1787—1828. Központi Statisztikai Hivatal. Kézirat. 25 Nem úgy, mint az árterületeken pl. Várdomb német és Alsónyék magyar falu esetében. Andrásfalvy B: Dunamente ártéri-•• 335 1.. 26 Részletesen e kérdésről: Andrásfalvy B: A Hegyhát gazdálkodása. Kézirat. 27 Bm. L. Batthyány—Monténuovo levéltár. Fasc. 178. Conscriptio Batthyanyano 1747. 28 Bm. L. Batthyány—Montenuovo levéltár. Fasc. 82. 29 Höbling Miksa: Baranya vármegyének orvosi helyírata. Pécs 1845. 70. lapon ugyanazt a gondolatot fejezi ki, mint amit Berzsenyi Dániel: A magyarországi mezei szorgalom némely akadályaírul c. tanulmányában. A kérdésről bővebben: Andrásfalvy Bertalan: Ellentétes értékrendek összeütközése és a polgárosodás. Tiszatáj. 1973 aug. 27. évf. 105—110. 1. 30 Andrásfalvy Bertalan: A mezőgazdaság története. 1711 — 1945 közötti időszak. In: Természeti és társadalmi-gazdasági jelenség a Sásdi Járásban. I. Szerk. : Lovász György. Pécs 1976. MTA Dunántúli Tudományos Intézet. Közlemények 24. 31 Feltűnt ez már 1896-ban is. Baranya múltja és jelenje. I. k. 260. I.