Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Nagy Lajos: Adatok a Baranya megyei Batthyány uradalom kialakulásáról

Adatok a Baranya megyei Batthyány uradalom kialakulásáról NAGY LAJOS A török kiűzetése után gazdátlanul maradt baranyai falvak jó része a Császári Udvari Kamara kezelésébe került. Az Országos Levéltárban

1 és a Baranya megyei Levéltárban

2 található összeírások tanúsága szerint a falvak egy része érintetlen maradt, többségükben azonban alig maradt régi lakos, vagy teljesen lakatlanok voltak. A Baranya megyei Levéltárban fennmaradt tanúvallomások a felszabadító háború végén török pusztítást

3 és garázdálkodó tolvajokat

2 említenek. Ezek alapján a törökkori lakosság pusztulásának a méreteire nem következtethetünk, mert a megmaradtak az események részletezése nélkül számoltak be a falujuk vesztéről. A Batthyány uradalom szervezésekor a falujából megmaradt egy-egy jobbágyot más településre irányították, mert puszta faluját, mint írják: ,,maga meg nem szálhattya."'

1 A falvak török kor előtti tulajdonosainak az igényjogosult utódai vagy nem jelentkeztek, vagy a megváltás összegét nem tudták megfizetni a bécsi Kamarának, illetve a Neoacquistica Commissiónak. Baranyában a megmaradt falvakat a 17. és 18. század fordulóján jórészt protestáns magyar és görögkeleti rác jobbágyok lakták. Az utóbbiak zöme az 1690-es években szivárgott fel, főleg Boszniából.

2 A kamarai kezelésbe jutott területen az újjászerveződő római katolikus klérus, császári katonatisztek és császárhű magyar főurak kaptak, ré zben szerény ellenszolgáltatásért, nagy birtokokat. A Misleny—Kistótfalu—Töttös—Boly—Misleny falvak közötti négyszögben alakult ki a XVIII. század első éveiben a baranyai első Batthyány uradalom. A tulajdonosa gróf Batthyány Ádám volt. Zimányi Vera megállapítása szerint Batthyány Ádám a török elleni felszabadító háborúban viselt hadi kiadásai fejében kapta a birtokot. A birtok értéke (48 260 forint) azonban több, mint háromszorosa annak az összegnek (15 274 forint), amellyel a kamara Batthyánynak tartozott.

5 Az elszámolásról a bólyi uradalom levéltári anyagában nem találtunk adatot. A Batthyány—Montenuovo uradalom irattára Bolyból, az uradalom központjából került a Baranya megyei Levéltárba. A nagyszámú iratanyagban számos olyan adatot találtunk, amelyek alapján az uradalom birtokbavételét és szervezését nyomon követhettük. Az alább ismertetendő német nyelvű összeírást 1700. augusztus 17-én keltezték. Azoknak a falvaknak, puszta falvaknak és pusztáknak az összeírását tartalmazza, amelyekből a Batthyányiak első baranyai uradalmát szervezték. Az iratot a budai Császári Kamarai Hivatal könyvelője és expeditora írta alá.

6 Az összeírás két részből áll. Az első, nagyobb rész a falvak leírását és becslését tartalmazza a második rövid rész az elsőnek a kivonata. A leíró részben a lakott falvak többségének az értékét kulcsszámok alapján határozták