Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Nagy Lajos: Adatok a Baranya megyei Batthyány uradalom kialakulásáról

meg. Az egy jobbágytelek után járó census összegét forintban és dénárban szabták meg. Az egy jobbágytelek után járó évi robotot 6 forint 24 dénárjával számolták. A puszta jobbágytelkekért csak fele cenzust írtak. Egy működő malom után 6 forintot, a puszta malomért 1 forint 50 dénárt jegyeztek fel. A kilenced kivetésénél, valamint a bormérésért, mészárszékért számított összeg megállapításánál, kivetésénél számtani törvényszerűséget nem találtunk. A faluból származó évi összjövedelmet 100/6-al, azaz 16,66-al szorozták be, úgy állapították meg az értékét. Ehhez az összeghez, ahol volt, hozzáadták a földesúrnak maradó szántóföld árát, holdját 4 forintjával számolva. A földesúrnak maradó puszta szőlőért kapásonkent 3 forintot számítottak. A falvakhoz tartozó erdők értéke, valószínűleg a minőségtől függően, eltérő volt. Több, az összeírás idején lakott falu értékét részletezés nélkül állapították meg (Belvárd, Misleny, Kistótfalu, Áta, Újpetre, Villánykövesd). A puszta falvak közül többnek az értékét az oda telepíthető jobbágytelkek alapján határozták meg. (Lothárd, Ug, Kesza, Lota, stb.). Ezek közül többől később sem lett falu, majorságokat szerveztek belőlük. A puszta falvak becslésénél fél censust és robotot számítottak telkenként, kivéve Lotát, ahol csak negyedet. Az egyenként 450 forintért vett 13 puszta egy részéből uradalom lett (Szt. László, Gerécz, Keresztes, stb.), a többiből meg jobbágyokkal benépesített falu (Olasz és Hidor, Töttös, Iván (-battyán). Nyomja). Az utóbbiak közé tartozik Boly is, az uradalom későbbi központja. A kivonatban felsorolták a falvakat és puszta falvakat, összértékükkel együtt. Az utóbbiakat összeadták, a kapott értékhez (40 219 forint 62 1/2 dénár) 100/5 = 20%-os kamatot számítottak hozzá, így kapták meg az uradalom értékének az összegét: 48 260 forintot. A leírás és becslésben Nagy Budmér és Peterd falvak nem szerepelnek, csak a kivonatban tüntetik fel őket, becsült értékükkel együtt. Belvárd becsértéke a leírásban 3 100 forint, a kivonatban 810 forint. A leírás és becslés részben feltüntetett értékek alapján az uradalom falvainak az összértéke 38 726 forint, szemben a kivonatban megállapított 40 219 forinttal. Az eltérésekre annak idején nem figyeltek fel. Az összeírás olvasásakor zavart okozhat néhány falunak a hasonló hangzású neve.Lothárból a mai Lothárd község alakult ki, míg Lotha puszta (praedium) lett és később Bolyhoz tartozott. A Batthyány uradalom Szajkkal (1745, 1764) és Nyaraddal (1755) folytatott védelmében határpereket.

7 A későbbi felsorolások is külön említik ,,Kassa"-t és ,,Kessa"-tAz előző a mai Kiskassával azonos, az utóbbi a borjádi „Vörös Malom" helyén feküdt, a Karassó partján.

8 „Magyar Herend"-ből Kisherend község, „Nagy Deveczer"-ből és „Kis Deveczer"-ből Pécsdevecser lett, Nyomja Szederkénnyel, Hidor Olasszal egyesült. Más falvak és puszták összevonását, mai nevét jegyzetben ismertetjük. A Batthyány uradalom 18. század eleji (1701) népességi viszonyait a Baranyai Helytörténetírás ugyanezen kötetében ismertetjük szintén a Baranya megyei Levéltárban található összeírás alapján. Az alább közlendő leírás és becslés adatait tanulmányunk végén a leírás rész alapján táblázatban foglaltuk össze.