Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Komanovics József: A hazai németség helyzetét szabályozó rendelkezések és ezek végrehajtása a felszabadulást követő években (1945—1950)
tak. Az új rendelet, melyet a proletárdiktatúra győzelmének küszöbén, a kommunista pártnak — mint az ország immáron legerősebb pártjának — a korábbinál lényegesen kedvezőbb hatalmi pozíciói kihasználásával hoztak, előnyösen különbözött az alaprendelettől. Főképpen az említett változásokkal magyarázható, hogy a rendelet szerzői reálisabban közelítették meg a probléma megoldását és igazságosabb elbírálás alá vonták a német lakosságot. A rendelet kiküszöbölte a legkirívóbb méltánytalanságokat, módot adott az egyéni mérlegelésre, jobban figyelembe vette a gazdasági tényezőket és lehetőséget nyújtott az osztályszempontok érvényesítésére. Mindezek dacára mégis magán viselte néhány erősen kényszerítő körülmény bélyegét, (szlovákiai telepesek számára földbirtokok biztosítása, lakóházak felszabadítása, hazai belső telepesek igényeinek kielégítése, stb.) melyek a nemzetiségi kérdés megoldása lenini értelmezése körül fennálló bizonytalansággal, illetve érvényesítésének útjában álló akadályokkal együtt, továbbra is viszonylag nagyarányú kitelepítés irányában hatottak. Újabb kitelepítési rendeletet nem léptettek életbe, sőt lényeges módosítást sem eszközöltek rajta. A gyakorlati végrehajtás során azonban változás történt, amennyiben a kitelepítés befejező időszakában 1948-ban — elsősorban és főképpen — a németség vagyonosabb rétegeinek az áttelepítését szorgalmazták. A kitelepítésre kijelölt német lakosság elszállítása az országból 1946. tavaszán vette kezdetét. Baranyában Magyarbóly és Beremend községekből 1946. május 25-én indultak útra az első szerelvények. A mentesítő bizottságok véglegesített döntései után a kitelepítendők vagyonát leltározták. A kitelepítés zavartalan lebonyolítása érdekében a német lakosság elszállítása lépcsőzetesen történt, amit a szállítóeszközök szűkös volta, illetve a viszonylag erős karhatalom igénye indokolt. A fenti időponttól kezdve a szerelvények indítása — lassú ütemben ugyan — de egyideig zökkenőmentesen folyt, 1946. június 23-án azonban váratlanul elakadt. Az Egyesült Államok illetékes szervei ugyanis ekkor bejelentették, hogy az eredeti feltételek mellett nem tudnak több magyarországi németet befogadni az általuk igazgatott zónába. Néhány hónap múlva, 1946. augusztus 22-én, a kitelepítés folytatására vonatkozóan új megegyezés született a magyar és az amerikai fél között, mely súlyos gazdasági és pénzügyi feltételeket tartalmazott. E szerint a 20 évesnél idősebb személyeket 500, a fiatalabbakat pedig 300 márkával kellett útra bocsátani. Ezenkívül a magyar kormánynak az előírt ruházattal, s megfelelő élelmiszerrel kellett őket ellátnia. Az egyezmény létrehozói 1947 március 31-ig 90 000 magyarországi német kitelepítését tervezték az amerikai megszállási övezetbe, április elejét követően pedig további 100 000 német nemzetiségű személy kivitelét helyezték kilátásba. 12 Az egyezmény végrehajtását a Belügyminisztérium — a rendkívüli nehézségek ellenére — úgy szervezte, hogy az ősz folyamán ismét folytathatta az áttelepítést. Az amerikai hatóságok, sőt a Magyar Nemzet és a Kis Újság is elismerésüket fejezték ki a humánus és precíz munkáért. 13 A németség elszállítása november 2-án a bácskai kitelepítésre kötelezettekkel folytatódott, november végén azonban a budapesti amerikai katonai misszió ismét bejelentette az akció felfüggesztését. Ennek megfelelően december elseje után az amerikai övezet parancsnoksága nem vett át újabb szerelvényeket azzal az indoklással, hogy több mint 100 000 német tartózkodik koncentrációs táboraikban, s egyelőre nem tudnak helyet biztosítani a magyarországiak számára. Az amerikai hatóságok hivatkoztak továbbá a téli időszak akadályaira, de kilátásba helyezték, hogy az enyhébb tavaszi időjárás beálltával sort kerítenek a szállítások folytatására. Ennek dacára 1947 február végén — váratlanul — mégis azt közölték, hogy továbbra sem tudnak eleget tenni vállalt kötelezettségeiknek, mert időközben Németországban megváltoztak a viszonyok. A kitelepítés újabb megrekedése roppant nehéz helyzetbe hozta a magyar hatóságokat.