Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Komanovics József: A hazai németség helyzetét szabályozó rendelkezések és ezek végrehajtása a felszabadulást követő években (1945—1950)

S különösen súlyos probléma elé állította Baranya vezetőit, mert a megye kitelepítésre számbavett 140 községből mindössze 27-ből szállították el a német lakosságot a fenti időpontig. A földosztás befejeztével ezért a kitelepítésre kijelölt lakosságot részben kimozdították birtokából, részben pedig összeköltöztették a telepesekkel. Ilyen körülmények között kényszerítő szükségszerűségként jelentkezett — a fentemlítetteken túl — a német lakosság összeköltöztetése, illetve a belső telepítés leállítása. A kitelepítés stagnálása, ugyanakkor a szlovákiai magyarság tömeges érkezése a megyébe a németajkú községek lakosságának megtöbbszöröződésére vezetett, melynek következtében komoly veszélybe került az összezsúfolt, s a normálisnak többszörösét kitevő lakosság megélhetése illetve ellátása. A német lakosság összeköltöztetése eddig sem volt ismeretlen, már korábban is alkalmazták, ezúttal azonban jóval szélesebb méreteket öltött.

11 A Magyar Köztársaság Kormányának 4 300/1947 ME sz. rendelete március 31-i hatállyal úgy intézkedett, hogy 15 mindaddig, amíg a német lakosságnak Németországba történő áttelepítését — a Szövetséges Ellenőrző Tanács által az 1945 évi november hó 20. napján hozott határozat, valamint a Magyar Kormánynak az Amerikai Egyesült Államok berlini katonai kormányzatával az 1946 évi augusztus 22. napján kötött egyezmény alapján — folytatni nem lehet, a 12 330/1945 ME sz. r. értelmében Németországba való áttelepítésre kötelezett magyarországi németeket ideiglenesen össze lehet költöztetni avégből, hogy Csehszlovákiából az 1946. XV. t. cikkbe iktatott magyar—csehszlovák lakosságcseréről szóló egyezmény alapján Magyarországra áttelepített magyarok letelepíthetők legyenek. A fentiek értelmében Baranyában összeköltözésre ekkor azokat a németeket kötelezték, akik a kitelepítendők listáján szerepeltek. Az érintett személyek egyenkint 80 kg. súlyú poggyászt (ruha, ágynemű, háztartási cikkek, könyvek, stb.) és 3 hónapra elegendő élelmiszert vihettek magukkal. Az amerikai döntés következtében előállott szorult helyzetben a magyar kormány 1947. május 17-én jegyzékben fordult a Szovjetunió kormányához, melyben támogatását kérte a német kérdés rendezése érdekében. A budapesti szovjet nagykövet július 17-én válaszjegyzékében közölte, hogy a Szovjetunió, a magyar kormány kívánságának megfelelően, támogatni fogja az Egyesült Államoknál a kitelepítés folytatására irányuló kérelmet, ezenkívül hozzájárul ahhoz, hogy a korábban már kitelepítésre kijelölt 50 000 magyarországi német lakos Németország szovjet övezetében nyerjen elhelyezést.

16 Az elhatározást hamarosan tettek követték. Augusztusban újra megindultak a kitelepítő vonatok, először Észak-Bácskából, ahol a legsúlyosabb volt a telepesek helyzete, majd később Baranyából is. A kitelepítés új hulláma érzékenyen érintette a német lakosság vagyonosabb rétegét is. Ezt követelte részben a történelmi igazságszolgáltatás, de erre szorította a kormányt az a kényszerű kötelezettsége is, hogy a szlovákiai magyarságot megfelelő nagyságú telephelyekhez juttassa. A kitelepítéssel kapcsolatos huza-vonák, a gyakori megtorpanások különösen károsan hatottak Baranya megye mezőgazdasági életére. Az elszállításoknál jelentkező és ismétlődő előmunkálatok hatására az addig is bizonytalan helyzetű gazdák még inkább elhanyagolták a gazdaságot,

17 melynek következtében a vegyes, vagy tisztán németlakta községekben a folyamatos termelésben zavarok állottak elő. 1945-ben rendeletileg kimondták ugyan, hogy a német lakosság kitelepítéséig ,,az ingatlanokat a rendes gazda gondosságával megművelni és vagyontárgyait megőrizni köteles" bűnvádi eljárás megindításának terhe mellett,

18 az ő esetükben azonban ekkor már a kényszer sem használt.

lu Mit vihettek magukkal a kitelepülök Németországba? Ezt a kérdést a belügyminiszter több ízben is szabályozta, első ízben a 70 010/1946 BM. sz. rendelettel,'

20 amit később módosított a 84 239/946; ilieve a 84 253/1947 BM. sz. rendeletekkel. Az első utasítás értelmében az áttelepülők magukkal vihették összes ékszereiket és értéktárgyaikat, készpénzüket, külföldi valuta kivételével. Csomagolhattak 7 kg lisztet, vagy tésztaneműt, 1 kg