Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Kopasz Gábor: Vármegyei telepítések a két világháború között

földreform gondolatát is. Az 1940 végére megerősödött illegális Kommunista Párt programjában egyik fő követelés volt a földreform. De ott szerepelt a demokratikus földreform és a földmunkások helyzetének javítása a Nemzeti Parasztpárt programjában is, amely párt vezetősége a baloldali népi írók közül került ki. Sőt a Kisgazda Párt mellett létesült Parasztszövetségen belül működő földmunkás tagozat is engedve a kommunista párti eszméknek, hirdette a radikális földreformot. Mindezek a baloldali eszmék és áramlatok nem kis hatással voltak az egész magyar közgondolkodásra, sőt akarva-akaratlanul az egymást váltó háborús kormányok sem vonhatták ki alóla teljesen magukat. így lehet tekinteni az ellenforradalmi rendszer szociálpolitikai intézkedéseit is, amelyekkel az elszegényedésen, a munkanélküliségen, az általános népnyomoron és a nemzetpusztító egykézésen próbált a maga módján segíteni. Ennek a szociálpolitikai munkának voltak bizonyos alulról jövő, társadalmi gyökerei. A későbbiek során is az segítette a munka lendületét, hogy alulról indult. Nem miniszteri felső rendeletre, hanem először lent a városok próbálkoztak a lakosság égető szociálpolitikai kérdéseinek a megoldásával. A szociálpolitikai munka megindulásában különösen fontos szerepe volt Pécs városnak. Csak amikor már megvolt egy bizonyos fokú szociálpolitikai tevékenység egyes megyék és városok igazgatási munkájában, csak azután került sor a szociálpolitikai munka országos szabályzására, valamint az Országos Nép- és Családvédelmi Alap létrehozására, továbbá az Országos Szociális Felügyelőség megszervezésére. így ezeknek a rendeleteknek előnyük volt, hogy jelentős tapasztalat előzte meg őket, és gyakorlatban szerzett tapasztalatok után jöttek létre. Sőt a helyi szociálpolitikai munkának bizonyos helyi szabályai is kialakultak. Viszont az országos rendeletek után éppen ezért került sor az ezeket megelőző szabályzatok kisebb-nagyobb módosítására. Az országos rendeletek kiadásával egyidőben életbe léptették a közjóléti szövetkezetek ügyviteli szabályzatát. Az ügyviteli szabályzat magában folgalta a már korábban megalakult szövetkezetek célkitűzéseinek gyakorlati megvalósítására vonatkozó módszereket és eljárásokat, illetve az Országos Szociális Felügyelőségnek az ezekre vonatkozó elvi állásfoglalását. A közjóléti szövetkezetekkel és a szociálpolitikai munkával kapcsolatos szabályokat összegyűjtve is kiadták. A közjóléti szövetkezetre vonatkozó szabályok könyvének szétosztásával a Baranya Vármegyei Közjóléti Szövetkezetet bízta meg az Országos Szociális Felügyelőség.

03 Pécsnek a szociálpolitikai munkában elfoglalt fontos szerepére utal az is, hogy az Országos Szociális Felügyelőség a pécsi városházán rendezte meg a közjóléti szövetkezetek első egységes könyvelési tanfolyamát 1942. június 18—20-ig. A felügyelőség felhívta az alispánt, hogy a megyei közjóléti szövetkezet igazgatója és könyvelője a tanfolyamon tartozik részt venni, és kívánatosnak tartotta, hogy a gyakorlati oktatást az alispáni hivatal közjóléti előadója és a szociális gondozó is végighallgassa. A tanfolyam keretében Baranya, Somogy, Vas és Zala vármegyék, valamint Pécs szab. kir. város nép- és családvédelmi tevékenységéről gyakorlati megbeszélést is tartottak, amelyen ezen törvényhatóságok közjóléti előadóinak és szociális gondozóinak is részt kellett venni. Ennek fejében a tanfolyamon részt vevő megyék szövetkezeteinek „oktatási díjat" kellett az Országos Szociális Felügyelőséghez befizetni (170 P). A nép- és családvédelmi tanfolyamról a Dunántúl című pécsi napilap is részletesen beszámolt. Az értekezleten részt vettek az Országos Szociális Felügyelőség képviselői és a törvényhatóságok közjóléti előadói, valamint Baranya vármegye és Mohács megyei város, Somogy vármegye és Kaposvár megyei város, Zala vármegye, Zalaegerszeg és Nagykanizsa megyei városok, Vas vármegye, Szombathely és Kőszeg megyei városok, Pécs szab. kir. város szociális előadói és szociális gondozói, a közjóléti szövetkezetek ügyvezető igazgatói és könyvelői.