Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Kopasz Gábor: Vármegyei telepítések a két világháború között

A három napos tanfolyam első napi tárgysorozatán a közjóléti szövetkezetek részére az Országos Szociális Felügyelőség által rendezett egységes könyvelési tanfolyam szerepelt. Az értekezlet második napján délelőtt kerültek tárgyalásra a vármegyei és községi szoci­ális, valamint közjóléti szövetkezeti kérdések, délután pedig a városi szociális problémák és bekapcsolása a közjóléti szövetkezeti munkába. Az értekezlet utolsó napján a részt­vevők a nép- és családvédelmi szolgálat és gondozás feladatainak ellátásánál felmerülő kérdéseket beszélték meg. Az értekezleten az Országos Szociális Felügyelőség képviselője azt is kifejtette, hogy Pécs és Baranya volt a bölcsője az intézményes jellegű szociális gondoskodásnak, és hang­súlyozta a pécsi gondolat jelentőségét. Felhívta a szociálpolitikai munkában dolgozókat, hogy a város falai között megtartott értekezlet tapasztalatait az elsőszülöttségi jog hagyo­mányaihoz híven az eljövendő munkájuk során minél bőségesebben gyümölcsöztessék. Az újságcikk eredményesnek ítélte meg a Pécsett megtartott szociálpolitikai értekezle­tet, és méltónak Pécs város szociálpolitikai hagyományaihoz. Pécset az új magyar szo­ciálpolitika fellegvárának nevezte. Az értekezleten sok olyan gondolatot, javaslatot vetettek fel a résztvevők, amelyek saját munkájukból szerzett tapasztalatokon alapultak és továbbsegíthették az országos szo­ciálpolitikai munkát. A pécsi értekezlet azzal a hangzatos szólammal zárult, hogy az új magyar szociálpolitikában a nép sebeit „nem a hatalom szeretetével, hanem a szeretet hatalmával" kell gyógyítani. 64 A szociálpolitikai munka kiszélesítése végett a belügyminiszter körrendeletet adott ki a Nép- és Családvédelmi Bizottságok működéséről, valamint az Országos Nép- és Család­védelmi Alap Munkaközösségeinek megszervezéséről. A munkaközösségeknek a község­gekben volt a feladatuk, hogy biztosítsák a lakosság részéről az ONCSA munkájában való közreműködést. Mindenek előtt tanácsadó, tájékoztató, javaslattevő szerepük volt, és segítették a községek szociálpolitikai tevékenységét. A környezettanulmányok felül­vizsgálásával, a szociális juttatások elbírálásával, a juttatottak irányításával közreműköd­tek a helyi népjóléti munka fejlesztésében. A munkaközösség nagyobb községekben bizottságokat alakíthatott. A bizottságokat ismét albizottságokra lehetett osztani, amelyek egymás között feloszthatták a különböző feladatokat: az egyik foglalkozhatott az állatjuttatásokkal, a másik a háziiparral, a harma­dik a kertek művelését irányíthatta, a negyedik az egyéb különböző juttatásokat segíthette elő. Baranya Vármegye Nép- és Családvédelmi Bizottságáról szóló szabályrendelet a Bara­nya Vármegyei Hivatalos Lap 1942. évi 23. számában jelent meg. A szabályrendelet szö­vege hasonlított a korábbi, az ún. közjóléti bizottságok szabályzatához. Ugyanúgy mű­ködtek most is a Nép- és Családvédelmi Bizottságoknak a járási albizottságai, mint ahogy meg voltak a közjóléti bizottságoknak is a járási albizottságai. 65 Az ellenforradalmi kormányzat tehát az egykével és a népfölösleg levezetésével kap­csolatos, erősen nacionalista jellegű célkitűzéseit részint a Földművelésügyi Minisztéri­um, részint pedig a Vármegyei Közjóléti Szövetkezet telepítéseivel akarta megvalósítani. Az összes Vármegyei Közjóléti Szövetkezet kezelésében mintegy 150 millió P értékű va­gyon volt, s működésük során mintegy 100 000 családot részesítettek juttatásban. A gaz­dasági tevékenységük birtokpolitikai és telepítési célzatú volt. A közjóléti szövetkezetek szervezete decentralizált jellegű volt és gazdaságpolitikai vál­lalati elvekre épült. A szociálpolitikai szempontok megvalósításának kimunkálását az Or­szágos Szociális Felügyelőség végezte. Gazdasági tevékenységüket juttatások útján bo­nyolították le. Célul tűzték ki a szövetkezeteket összefogó központi szövetkezeti szervezet létrehozását, amelyen keresztül központilag akarták megszervezni a legracionálisabb gaz­dasági juttatásokat. Három munkaterület is megkívánta volna a központi szövetkezeti

Next

/
Thumbnails
Contents