Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Kopasz Gábor: Vármegyei telepítések a két világháború között

velezést folytatott. A felszabadulást követő földreform utáni években, amikor már telepítésre nem volt szükség, a közjóléti szövetkezet működése egészen a megszűnéséig leginkább a háziiparra korlátozódott. Falusi kölcsönigénylők kérvényeit a községi (kör) jegyzőn keresztül kellett a főszolgabíróhoz beterjeszteni, aki pártoló javaslattal küldte tovább a közjóléti szövetkezethez. A kölcsönök megszavazásáról és folyósításáról a szövetkezet igazgatósága döntött. A kölcsön folyósítása meghatározott célra történt: lóvételre, tehén-, sertés-, kisállatvásárlásokra, méhészkedésre, gazdasági felszerelésre, kocsivásárlásra, varrógépvételre, műhelyfelszerelésre, vendéglő berendezésre, házhelyvételre, házépítés befejezésére, házvételre, istállóbővítésre, szántóföld- és szőlővételre, trafiknyitásra. Állatvásárlási kölcsönnél az állat vételárát maga a juttatott alkudta ki. Meg kellett azonban néznie az állatorvosnak egészségi, a gazdasági felügyelőnek használhatósági szempontból. A vásárolt állat hozadékának egy részét, szaporulatát törlesztésre kellett fordítani. Ez egyaránt érvényes volt akár a nagyállat, akár a kisállat juttatásokra. Nagyobb állatok vételénél az állat járatlevelét, amíg a kölcsönt a segélyezett vissza nem fizette, a Vármegyei Közjóléti Szövetkezetre ruházták át, és a lakóhely szerinti (kör) jegyzőség irattárában helyezték el. A kiutalt összegről, annak felhasználásáról a juttatottnak el kellett számolnia. A fel nem használt pénzt a közjóléti szövetkezethez vissza kellett fizetni. Hogy mekkorák legyenek a törlesztési részletek, ennek megállapításánál figyelembe vették a segélyezett anyagi erejét.

27 Földnélküli egyéneknek lóvásárlásra csak ritkán adott kölcsönt a szövetkezet. Ügyeltek arra, hgy a vásárolt állat használhatósági, továbbtenyésztési és egészségi szempontból megfeleljen. Ha a juttatott nem kezelte gondosan az állatot, elhullása esetén annak árát a szövetkezet részére meg kellett térítenie. Nagyobb összegű kölcsönöket, különösen ha a kérelmező nem rendelkezett megfelelő anyagi fedezettel, általában nem engedélyeztek. Ingatlanvásárlás esetén a kölcsönt telekkönyvileg betáblázták az ingatlanra. A kölcsön iránti kérelmet akkor sem teljesítették, ha a kérelmező előző kölcsönét még nem fizette vissza.

28 A kölcsönben részesültekről a lakóhelyük szerinti illetékes községi (kör) jegyző nyilvántartást vezetett. Ebben feltüntették a Vármegyei Közjóléti Szövetkezet által segélyezett nevét, lakóhelyét, foglalkozását, családi állapotát, gyermekeinek számát, vagyonát és annak értékét, évi jövedelmét, a kölcsön összegét, a segély célját, a kölcsön visszafizetésének feltételeit, a kölcsönre vonatkozó ügyiratszámokat. Egyes időszakokban az egyéni kölcsönök iránti kérelmek annyira megszaporodtak, s annyira megnőtt a szövetkezet ügyforgalma, hogy újabb kérvények elfogadását időlegesen szüneteltetni kellett. Az alispán ezért felhívta a főszolgabírákat, utasítsák a községi (kör) jegyzőket, hogy a beadott kérvények elintézését ne sürgessék, mert a szövetkezet alkalmazottait a nagy ügyfélforgalom akadályozza az ügyintézésben. így nincs elegendő idejük a kérelmek elbírálására, vagy az elbírálásra való előkészítésére. Kölcsön iránti kérelmeket a községi (kör) jegyzők mindaddig nem fogadhattak el, amíg ebben az ügyben az alispán újra nem intézkedett.

2

" Adódtak különös esetek is, amikor a szövetkezet rendkívüli kölcsönöket nyújtott a rászorulóknak. Árvízkárok idején nagyobb kölcsönt állapított meg a károsultaknak, hogy összedőlt, vagy megrongálódott épületeiket helyreállíthassák. Amikor a második világháború alatt Dél-Baranyát (baranyai háromszög) rövid időre Magyarországhoz visszacsatolták, a dél-baranyai lakosság anyagi felsegítésére nagyösszegű pénzt juttatott szociális köcsön címén abból a pénzkeretből, amelyet a Belügyminisztérium mint pótellátmányt állapított meg a Baranyai Közjóléti Szövetkezetnek. A rendelkezésre álló levéltári adatok nem nyújtanak teljes képet arról, hogy milyen mérvű szociálpolitikai tevékenységet folytatott a megyei közjóléti szövetkezet a második világ-