Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Kopasz Gábor: Vármegyei telepítések a két világháború között

a műszaki műveletek elkészítésével. A hegyháti járási főszolgabíró és az államépítészeti hivatali kiküldött együtt jelölte ki a bekötőút nyomvonalát. A bekötőút hossza csaknem 2,5 km volt. A telepesek pénzzel nem tudtak az útépítéshez hozzájárulni. Mivel azonban létérdekük volt az út megépítése, fuvarozással segítették elő az építő munkát, vagyis föld- és kőfuvarozást végeztek ellenszolgáltatás nélkül.

16 A hegyháti járási főszolgabírónak az volt az álláspontja, hogy Vidákpusztával egyidőben Szénáspusztát is be kell kötni a kövesút-hálózatba. Ezt hamarosan közérdekből is meg kellett valósítani, mert a Gödreszentmártonhoz tartozó Szénáspusztán 1943-ban állami telepítés kezdődött. Közvetlenül a Földművelésügyi Minisztérium kezdte meg 16 új telepesház építését, amelyek közül 8 ház még az év végéig el is készült. A harmadik csoportos telep, amely megyei telepítő munka folytán keletkezett, a Szentkatalin község határában fekvő Képespuszta volt. Itt 459 kat. hold 618 négyszögöl területet vásároltak meg telepítés céljára. 126 310 P-ért, ahova részben Zala, részben Baranya megyéből 16 sokgyermekes család telepítését vették tervbe. Először hat Zala megyei családot a régi cselédlakásokban helyeztek el még 1941 őszén. A gazdasági szakértő ekkor azt jelentette a közjóléti szövetkezet igazgatóságának, hogy a cselédlakások lakható állapotban vannak. A 6—8 gyermekkel rendelkező telepes családokat tűzhellyel és tüzelővel látta el. Az árverésen beszerzett állatokat a telepesek már átvették az árverési árhoz viszonyított becsértékben. Ha a még hátralevő állatok átadása is megtörténik, az összes állatátvételekkel kapcsolatos kötelezvényeket be fogja nyújtani a szövetkezet igazgatóságához. Bejelentette még a gazdasági szakértő, hogy mintegy 50 kat. holdnyi terület van bevetve őszi búzával, továbbá, hogy az egyik Zala megyei telepest mező- és erdőőrnek alkalmazta. A Zala megyéből jött telepesek átköltözési költségeit a Zala megyei alispán fedezte az Országos Szociális Felügyelőség által rendelkezésre bocsátott nép- és családvédelmi ellátmányból. Zala megye alispánja arról tájékoztatta Baranya megyét, hogy „túlnépesedett" vármegyéjéből nagyszámban jelentkeztek sokgyermekes családok a Baranya megyei áttelepítésekre. A baranyai alispán pedig szívesen fogadta a Zala megyei telepeseket, gondolva, hogy mivel dunántúli emberek, könnyebben és jobban tudnak majd alkalmazkodni a baranyai viszonyokhoz. A telepesek kiválasztásánál nagy gondot fordítottak arra, hogy csak a rendszerhez hű, az ellenforradalmi politikának megfelelő családok kerülhessenek áttelepítésre. Azt is fontos szempontnak tartották, hogy az áttelepítésre kiválasztottak ne legyenek teljesen nincstelen agrárproletárok, hanem rendelkezzenek bizonyos ingó, vagy ingatlan tulajdonnal, amit ha eredeti lakhelyükön eladnak, bizonyos pénzösszegük legyen az új telephelyen az induláshoz Általában a kiválasztásnál nagyobb gondot fordítottak a politikai megbízhatóságra, mint hogy valaki józan, munkás életű ember legyen. így történhetett meg, hogy Zsidó Ferenc telepessel sok baj támadt Képespusztán. Ivott, kötekedett, izgága volt, és egyik telepes fiát megbicskázta. Végülis kénytelenek voltak visszairányítani eredeti lakóhelyére, Zala megyébe.

17 Képespusztán olyan rossz állapotban voltak a megvásárolt cselédlakások, hogy az itt elhelyezett telepesek részére hamarosan szükségessé vált 15 új telepes ház megépítése. Egy tele" pes család részére pedig Szentkatalin községben vettek lakóházat. Az építkezéshez bekért költségvetés szerint egy egyszerű kétszobás-konyhás telepes típusház építési költsége 16 500 P-t tett ki, ezért a 15 ház építésére 247 500 P ellátmányt kértek a belügyminisztertől. Kértek továbbá 60 000 P-t a telepeseknek állatokkal és gazdasági felszereléssel való ellátására. Még 1941 végén kijelölték a létesítendő telep helyét, és elkezdték a felmérési munkálatokat. A terveket és mérnöki rajzokat a közjóléti szövetkezet igazgatósági ülésén felülvizsgálták. Az igazgatóság úgy határozott, hogy az építkezéseket elő kell készíteni, és a következő 1942. év tavaszán meg kell kezdeni. A közjóléti szövetkezetet felhívta, hogy addig is biz-