Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Kopasz Gábor: Vármegyei telepítések a két világháború között

Szénáspusztai telepesház. F: Keresztény J. 1977. A Földművelésügyi Minisztérium telepítési osztálya példájára Baranya Vármegye Közjóléti Szövetkezete is uradalmi pusztákat, vagy pusztarészeket vásárolt meg „földbirtokpolitikai célra", hogy oda más megyékből sokgyermekes családokat telepítsen. Az így vásárolt ingatlanokat örök áron, törlesztéses alapon jutatta a telepeseknek. Az ideérkezett sokgyermekes családokat részint a volt cselédlakásokban helyezte el a szövetkezet, részint pedig új családi lakóházakat épített részükre. Ilyen önálló csoportos telepeket létesített a Baranyai Közjóléti Szövetkezet a Kozármisleny községhez tartozó Üszögpusztán, a Gödréhez tartozó Vidákpusztán és a Szentkatalin község határában levő Képespusztán. A baranyai földbirtokosok a legsilányabb, termőerőben a leggyengébb földjeiket engedték át jó pénzért a Vármegyei Közjóléti Szövetkezetnek. De nemcsak a szántóföldek voltak gyenge minőségűek, hanem rozzant állapotban voltak a birtoktesttel együtt megvásárolt urasági épületek, cselédlakások is. A pusztáknak nem volt rendes bekötőútjuk, hanem sáros, olykor járhatatlan dűlőutakon lehetett csak elérni a közlekedési utakat. A telepítésekkel egyidőben bekötőutakat is kellett építeni, ami megdrágította a telepítési költségeket. Az első csoportos telephely kialakítása Üszögpusztán történt. A szövetkezet 1941-ben Nagy (Gross) Miklós üszögpusztai földbirtokostól 193 kh. 788 négyszögöl szántót vásárolt meg telepítési célra 279 335 P-ért. Ennek vételárában számolták el a két évvel ezelőtt Szatmár