Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Kopasz Gábor: Vármegyei telepítések a két világháború között

megyei családok áttelepítésére kiutalt 150 000 P-t, amely az üszögpusztai ingatlan vételárának kétharmad részét sem fedezte egészen. Ezért most a belügyminiszter 120 000 P-t utalt le az ONCSA csekkszámláján a Baranyai Közjóléti Szövetkezet részére, hogy az üszögpusztai ingatlan vételárát ki tudja fizetni. A Pécs város szomszédságában fekvő Üszögpusztára 15 sokgyermekes családot kívántak áttelepíteni. A 100 Szatmár megyei család száma ekkor már erősen lecsökkent. Ugyanis még ha kezdeti telepítési munkának vesszük is Üszögpusztát, arra kell gondolnunk, hogy Baranya megye vezetősége és közjóléti szövetkezete nem ragaszkodott kifejezetten a Szatmár megyei családokhoz, mert az Üszögpusztára telepített sokgyermekes családok között nem is volt Szatmár megyei. Az üszögpusztai telepítéssel a dél-baranyai lakosság csökkenését nem akadályozták, hanem csak Pécs környékének népességét szaporították meg mintegy 100 fővel, bár Pécs környékét nem lehetett a vármegye ritkán lakott területének tekinteni. Mivel az Üszögpusztán megvásárolt birtokrészen cselédlakások nem voltak, a szövetkezetnek 15 telepes lakóházat kellett építeni. Egyszerű, kétszobás, konyhás, kamrás típusházak voltak ezek, hasonlóak a Horthy-korszak városszéli, szegényes ONCSA-házaihoz. Azoktól csupán annyiban különböztek, hogy el kellett látni őket a legszükségesebb gazdasági épületekkel is, hogy gazdálkodásra alkalmasak legyenek. Két családi házhoz építettek egy közös kutat, amelyet a két háztelek közös határvonalán helyeztek el. Egy-egy lakóháznak és tartozékainak a felépítése a benyújtott költségvetési árajánlatok szerint kb. 15 000 P-t tett ki. Mivel erre nem volt fedezet a közjóléti szövetkezeti költségvetésben, a házak felépítésére 225 000 P-t kértek a belügyminisztertől. Kértek ezenkívül további 60 000 P-t, hogy a 15 családot egyenként 4000 P pénzkölcsönben tudják részesíteni. Mivel Üszögpuszta Pécs város közvetlen szomszédságában van, a közjóléti szövetkezet a telepeseket viszonylag belterjesebb gazdálkodásra akarta ráirányítani. Egy-egy telepes család legfeljebb 2—3000 P-t hozott magával az átköltözéskor. A gazdálkodásuk elkezdésekor azért akartak egy-egy családnak 4000 P kölcsönt nyújtani, hogy tejtermelésre, baromfitartásra, kertészkedésre lehessen őket beállítani. Amint az üszögpusztai telepesházak építése elkezdődött, Gosztonyi Gyula mérnökszakértő időközönként, de rendszeresen tájékoztatta a közjóléti szövetkezetet az építkezések állásáról. Valamennyi ház elkészült 1941. december hónapra, de néhányba csak a következő év elején lehetett beköltözni. Egymástól független, önálló családi házacskák voltak ezek, amelyekhez kisebb istállók és ólak is tartoztak. Az üszögpusztai telephely házai felépítésének összes költsége 208 000 P-be került. A telepesek Üszögpusztára Zala, Hajdu, Szabolcs, Fejér megyékből érkeztek, és családonként átlag 8 gyermekük volt.'

3 Ha egy-egy telepes család valamely okból az áttelepítés előtt visszalépett, újat állítottak helyébe. Egy-egy család Üszögpusztán kb. 13 kh. juttatott földet, házat, gazdasági felszerelést, 1 pár lovat, tehenet, anyasertést kapott. Ezenkívül szükség szerint vetőmagot, műtrágyát és kenyérgabonát biztosítottak számukra. Az üszögpusztai telepeseknél — Pécs, illetve a újhegyi szénmosó és a kokszmű közelsége folytán — tekintetbe vették a lójuttatásoknál a fuvarozási lehetőségeket is. Ha a telepes eredeti lakóhelyén ingóságát, vagy esetleg kisebb ingatlanát eladta, az ezekből befolyó összeget be kellett fizetnie a baranyai szövetkezet csekkszámlájára. Ezt azonban beszámították az illető telepes ingatlan, vagy ingó juttatásainak a törlesztésébe. Az Országos Szociális Felügyelőség álláspontja szerint a telepesek átköltöztetését, vasúti szállítási fuvardíját az eredeti lakóhely szerinti megyei Nép- és Családvédelmi Alapnak kellett megtéríteni. Ezeket a fuvarköltségeket Baranya megye minden esetben igényelte is az átköltöztetett telepesek eredeti lakóhelye szerinti vármegyétől. Külön gondot jelentett a Baranyai Közjóléti Szövetkezetnek az üszögpusztai telepesek gyermekeinek az iskoláztatása. Üszögpusztán nem volt állami iskola, hanem csak a Nagy Miklós földbirtokos által fenntartott magániskola működött, ezért a legkézenfekvőbb volt