Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Tegzes Ferenc: A miniszterelnökség délszláv szakreferensének jelentései a baranyai délszlávokról az 1920-as évek első felében

A tanítónő neve: Ludaj Nelli, Battonyán végzett a r. kath. zárdai polgári iskolában négy osztályt 1923-ban. Engedélye van a tanítóképzőintézetnek magánúton való elvégzésére, de még nem merte magát alávetni az első osztály tárgyaiból való vizsgálatnak. A tanítónő teljesen beszéli a magyar nyelvet. A nép nagyon szereti és megbecsüli. SIKLÓS

96 1922

97 Siklóson a főszolgabíró, valamint a ferencrendi szerzetes atyák, kik a siklósi és alsószentmártoni hívek lelkipásztorai, tájékoztattak a siklósi és alsószentmártoni viszonyok felől. Siklóson a város népességéhez képest kevésszámú szerb lakik. Lelkészük és tanítójuk elment a kivonuló szerbekkel. A szerb tanulók most a katholikus, református és zsidó iskolába járnak. A siklósi viszonyokra vonatkozólag tudni kell, hogy a mintegy 6000 lelket számláló város lakossága közül a népszámláláskor 5000 magyarnak vallotta magát, 450 németnek, 170 szerbnek, s 54 horvátnak. A magyarok közt 1150 református is van. így tehát a szláv ajkúak jelentékeny kisebbségben vannak. A szerbek közül 4 család Jugoszláviába költözködött, vissza szeretnének jönni, de nem eresztik őket a jugoszlávok. A siklósi szerbek valamennyien beszélnek magyarul. A megszállás alatt nem viselkedtek kihívóan s most is békességben élnek a város nem-szerb lakóival. A siklósi szerbek viszonyait mérlegelve, arra az elhatározásra jöttem, hogy nem fogom őket összehívni s nem tárgyalok velük, még pedig azért, mert a község népességéhez képest kevés számban vannak, sorsukban megnyugodtak és gyermekeik magyar iskolába járnak. Ha tárgyalásba bocsátkoznám velük, nemzeti öntudatukat felébreszteném, figyelmüket felhívnám jelen helyzetükre s ezzel okot szolgáltatnék az elégedetlenségre és a magyarságba való beolvadás természetes procedúráját megzavarnám. Úgy vélem, hogy a siklósi szerbeknek a magyarságba nyelvileg való teljes beolvadása csak rövid idő kérdése, amit a város túlnyomószámban lévő magyar lakosságán kívül a tiszta magyar tannyelvű elemi és polgári iskolák céltudatos munkája is elő fog segíteni. Ugyanez áll a szerbeknél még kevesebb számban lévő horvát lakosokra nézve is. Megemlítem, hogy a megszállás idején a szerb hatóságok a siklósi főszolgabíróval s főleg az egyik ferenczrendi atyával a legembertelenebb módon bántak el. A főszolgabírót bezárták és tettleg bántalmazták, a ferencrendi atyát gúzsba kötötték és talpára 38 botot mértek. Fent előadottak folytán Siklósra nézve semmi intézkedésre nincs szükség. 7925. november 5.

98 Ebben az 5523 lakost számláló magyar ajkú, városias jellegű nagyközségben csak 8 gör. kel. család lakik, kik egyházilag a beremendi gör. kel. szerb hitközséghez tartoznak, mert papjuk a szerb megszállás alatt Jugoszláviába költözött. A hitközség elég vagyonos. Siklós főterén két egyetemes bérháza van. A paplakás is bérbe van adva. A szerb lakosok egy kivételével mindnyájan optáltak, de megbánták. Itt szeretnének maradni. Egy földmíves és egy szolga kivételével mindnyájan iparosok. Régi, de megfelelő iskolaépülete van a gör. kel. szerb templom udvarán. A gör. kel. szerb tanulók száma 5. Ezek közül 2 a szerb iskolában tanulja az elemi iskola tantárgyait, 1 a kath., 1 az izr. elemi iskolába jár, 1 pedig a polgári iskolába. A szerb olvasást és írást, valamint a hittant az utóbbiak is ebben az iskolában tanulják. A gör. kel. szerb tanítót Nemes Pálnak hívják. Magyarosított név. Előbbi neve Kalajdzsics volt. Hat polgári iskolai osztályt végzett, jegyzői vizsgát tett. Most nyugdíjazott jegyző. A jegyzőséget megelőzőleg tanító volt. Mint tanító legtovább Magyarbólyban működött (6 évig). Dunaszekcsőn született, magyar állampolgárságát a belügyminiszter 1923. január 31-én kiadott rendeletben ismerte el. Most 60 éves, jó kinézésű, elég intelligens ember, a tanítói teendőkhöz ért, magyarul teljesen beszél, nevének megmagyarosításából és beszédjéből azt kell következtetnem, hogy magyarul érez. A tanítóképző-intézet I. és Il-ik osztályáról összevont vizsgálatot szándékozik tenni Pécsett a jelen iskolai év végével, azután pedig pappá akarja magát felszenteltetni. Úgy vélem, hogy mint lelkész is meg fog felelni és alkalmazkodni fog a magyar haza viszonyaihoz.