Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Tegzes Ferenc: A miniszterelnökség délszláv szakreferensének jelentései a baranyai délszlávokról az 1920-as évek első felében

A ráctöttösi szerbeket ápr. 6-án d. után kerestem fel. Ebben a községben a lakosság túlnyomó (3/4) része német ajkú. A szerbek kisebb számban (1/4) vannak. Kis számban vannak sokác nyelvűek is. Ezek azonban katholikus vallásúak s így a németekkel tartanak s előbb-utóbb németekké lesznek. Mindenekelőtt a szerb kalugyer-lelkészt látogattam meg, ki a községházán nyert értesülés szerint, magyar érzésű ember. Radies Teofának hívják, magyarul tud. Ráctöttösön kívül hetenként felváltva Magyarbólyon és Villányon is tart istentiszteletet a gör. kel. szerbek részére, mert e községekből a lelkészek elmenekültek. Ezekben a községekben a szerb tanulókat a hittanra, a szerb írásra és olvasásra is tanítja. Mivel a ráctöttösi szerb tanító is Jugoszláviába költözött, a ráctöttösi szerb tanulókat rendes tanórákon ez a lelkész tanítja. A szerb tanulók száma 19 mindennapos és 12 ismétlő. A ráctöttösi szerb lelkész elmondta, hogy ellenszegült az optálási mozgalomnak, melynek Ilics szerb alezredes volt a vezetője. Ilics magához rendelte Pécsre és megfenyegette, mert nem akart optálni, sem pedig Baranyának a jugoszlávok által megszállott részébe átköltözködni. Újabb tagadó válaszára Ilics azt üzente, hogy a lelkész szakállát szálanként tépeti ki, ha Ráctöttös Jugoszláviához fog csatoltatni. Ilics szerb alezredes izgatása folytán 200-an optáltak. Jugoszláviába 67 lélek ment át, legnagyobb részt szegények, de a vagyonosabbak közül is többen átmentek. Az itt maradt nép nem szándékozik elhagyni hazáját. A szerb iskolába hívattam össze a szerb gazdákat. Elmondták hogy maguk a régi szerbiai gazdák sem fogadják szívesen a magyarországi jövevényeket. Szemükbe mondják kiköltözködött fajtestvéreiknek: „Maradtatok volna ott, ahonnan jöttetek! Ha jóravaló emberek lettetek volna, nem kellett volna hazátokat s a falutokat elhagynotok!" Mivel nemcsak papjuktól, hanem a községházán is azt hallottam, hogy a ráctöttösi szerbek a megszállás idejében jól viselték magukat, s hogy most sem renitenskednek, megbízóm: a ministerelnök úr nevében köszönetemet fejeztem ki, megdicsértem és további hazafias magatartásra buzdítottam őket. Megköszöntem előttük hívei érdekeit szívén viselő lelkészük hazafias magatartását. Arra a kérdésemre, van-e valami panaszuk, vagy kérelmük? egy gazda azt válaszolta, hogy az itt maradtak félnek, hogy bajuk lesz az optálás miatt. Minket — úgymond — kényszerítettek az optálásra. Magyar hazánkat szerettük és szeretjük, a megszállás alatt is csendesen viseltük magunkat, a falu német lakossága mégis üldöz bennünket: fenyegetőznek, hogy ha a határkiigazítás megtörténik s falujokat nem csatolják át Jugoszláviához, majd meglássák, hogy mi lesz?!" Egy másik szerb gazda azzal vádolta a német lakosokat előttem, hogy a németek köpönyegforgatók. A szerb megszállás idején nemcsak, hogy behódoltak, hanem Péter király neve napján boros üvegekkel járták be a falut s éltették Petárt. A jegyző is megmaradt hivatalában és a megszálló szerbek szolgálatába szegődött. Most meg a németek március 15-én a mellükön nagy magyar kokárdákkal tüntettek! A német legények f. évi újév napján éjjel betörték a szerbek ablakait. Kérnek, járnék közbe, hogy ne üldözzék őket a német lakosok, kiket ők nem bántanak. Az a fő vágyuk, hogy ismét minden úgy legyen, mint a háború előtt volt, mikor békességben élhettek a német lakossággal. Megnyugtattam őket, hogy az optálás miatt nem lesz bántódásuk és e miatt senki sem fogja őket hazájukból kiüldözni, főleg ha ezután is jelét adják annak, hogy hű fiai a magyar hazának. Radies Pál katonaviselt parasztgazda, ki nem volt jelen az értekezleten, éjjel zörgetett fel a lakásomon s előadta, hogy a háborúban vérzett a magyar hazáért, békés ember s a németek mégis beverték ablakait, miért is a télen nem volt képes a lakását fűteni, pedig apró gyermekei vannak. Nem kívánja a tettes megbüntetését, csak azt, hogy ablakait csináltassa meg. Kér, hogy járjak közbe törött ablakai ügyében. Másnap a községházán kérdezősködtem a szerbek panaszai felől, ahol azt a választ nyertem, hogy a németek tényleg bezúzták a szerbek ablakait, de a tettesek részeg suhancok voltak, kik felelősségre vonattak és az eljárás folyamatban van ellenük. Radies Pál ablakait a tettes hajlandó megcsináltatni, de addig nem, míg az ítéletet nem kézbesítették neki. A faluban két tanítós felekezeti iskola van. Az iskola tanítás nyelve a megszállás idején német volt. Mivel a tanítók a még érvényben levő, Bleyer ministersége alatt hozott rendeletre támaszkodnak, most is németül tanítanak s csak némely tárgyat magyarul. Régebben magyar volt a tanítás nyelve és csak az olvasást és írást tanulták németül. A magyar nyelv tanulásának hiányossága észlelhető a faluban, mert a német gazdák még gyengén sem beszélnek magyarul. Tennivalók: Mivel a szerb papnak még két távol fekvő községbe (Villányba és Magyarbólyba) kell járnia istentiszteletet végezni, az új iskolai évben már nem lesz képes a tanítói teendőket is