Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Tegzes Ferenc: A miniszterelnökség délszláv szakreferensének jelentései a baranyai délszlávokról az 1920-as évek első felében

ellátni. Szükséges lesz a gör. kel. szerb püspök útján egy tanítóról gondoskodni, ki, — mint előbb Majsnál említettem — fél hétig a majsi és fél hétig felváltva a ráctöttösi szerbek gyermekeit tanítsa, amíg mind a két falu szerbjei külön tanítót kaphatnak. A szerbek betörött ablakai ügyében a h. alispán urat megkértem, hogy az ítélet meghozatalát sürgesse meg. 1925. november 6.

92 Lakosainak száma a népszámlálási összeírás szerint 1196, ebből 868 a német, 54 a magyar és 218 a szerb ajkú. A szerb ajkúak közül eltávozott 104 lélek. A lelkész szerint a részegesek és munkakerülők, szóval a nép salakja ment el az itt maradottak őszinte örömére. Maradt 114 lélek. Az elköltözöttek legnagyobb része Bácska megszállott részébe ment. Ketten a megszállt területen lakó magyar gazdával cseréltek. Szlavóniából hazavágyó magyarok is jártak itt, még pedig többen Marinciről (Szerémmegye). Most egyezkednek. A még itt maradtak optáltak vagyonosabb része nem szándékozik elmenni, de mindnyájan félnek, hogy a magyar állam kényszeríteni fogja őket az ország elhagyására. A gör. kel. szerb iskola tanterme elég tágas, felszerelése hiányos, Magyarország térképe elhasznált állapotban van. A naplók kezelése hiányos. A tanulók száma 5 mindennapi és 6 ismétlő-iskolába járó. A tanítói teendőket Radies Teofán kalugyer-lelkész végzi szép igyekezettel. Úgy a szerb, mint a felső osztályokban a magyar olvasásban kielégítő készséget mutatnak a tanulók. A magyar beszédre is tanította a gyermekeket. A harmadik osztálybeli tanulók a földrajzból magyarul feleltek. A lelkész egyébként nem elfogult, jóindulatú ember s tevékeny részt szokott venni a magyar tanítók által rendezett hazafias ünnepélyeken, amiből hazafias felfogására lehet következtetni. SAROK

93 /922

94 Sárokon április 5-én voltam. Ez a falu egyike a legkritikusabb községeknek, melyek a jugoszláv határvonalon innen maradtak, mert a határvonal a falu kertjeit szeli át s a szerb határőrök gunyhója a falutól alig néhány lépésnyire fekszik a megszállott eszék-mohácsi országút mellett. Nem csoda tehát, ha a sároki szerbek éjjel akkor mennek át fajtestvéreikhez, amikor akarnak. Hogy a határon innen lakó szerbek fényes nappal szabadon nem érintkezhetnek a határon túl lakó szerbekkel, arra az országúton innen felállított gunyhóban őrködő magyar határőrök vigyáznak. Sarok lakosságának 2/3 része szerb s 1/3 része német. Kevés számú magyar is van a faluban. A szerb ajkú lakosság közül a faluból Baranyának még megszállás alatt levő részében 72 lélek költözött. Ezeket a megszálló szerbek leginkább Karáncson és Kiskőszegen telepítették le, még pedig oly módon, hogy a magyar gazdákat kiverték lakásaikból. Az átköltözködött szerbek a magyarok házaiban laknak, míg a magyar gazdák családjukkal kénytelenek pajtájukban és istállójukban meghúzni magukat. A szerbeknek ezt a vandalizmusát megerősítették az illocskai és más községbeli magyarok és németek is. Az egész falu szerb lakossága optait Jugoszlávia javára. Azok a szerbek, akik átköltözködtek, szegények, kiknek együttvéve nincs 10 hold földjük. A még Sárokon maradt szerb gazdák — úgy láttam — hogy elég nyugodtan viselkednek most, mert alig két hete közülők is beválasztottak az elöljáróságba egy helyettes bírót és egy esküdtet. A katholikus iskolában nagy számban összejött szerbek valamennyien azt mondták, hogy meg vannak elégedve s nem kívánkoznak Jugoszláviába. Csak az a bajuk, hogy nincs papjuk és tanítójuk, mert mind a ketten át mentek Jugoszláviába. Most hetenként egyszer a lippói szerb pap jár hozzájuk, ki ennek fejében 40 hold lelkészi szántóföld hasznát élvezi s ezenkívül előfogatra is igényt tart. A sároki szerbek a lelkészi földekkel nem törődnek, mert azok jövedelmét úgy sem adnák nekik, azonban erősen tiltakoznak az ellen, hogy a papért hetenként fuvart küldjenek, mert a katonaság amúgy is nagyon igénybe veszi az előfogatokat. Kérnek, hogy mentesíttessem őket a pap részére való előfogat adásától. Megígértem nekik, hogy ebben az ügyben még ma felkeresem a lippói gör. kel. lelkészt. A falu német lakói elbeszélték, hogy türelemmel viselték a szerb megszállás igáját s mindenben teljesítették a hatóságok parancsait. Ennek köszönhetik, hogy általában nem volt bántódásuk. Mindazonáltal a szerbek brutalitásából nekik is kijutott, mert alaptalan feljelentés következtében a szerbek két német gazdát megbotoztattak. Ami kellemetlenségük volt, annak az elmenekült szerb pap, Beics Tivadar az oka, ki a fő lázító volt. Ez a pap a németeket összedoboltatta, aki nem jött, csendőrökkel vezettette a községház udvarára. Az összesereglett német gazdákat a szerb gazdák