Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Tegzes Ferenc: A miniszterelnökség délszláv szakreferensének jelentései a baranyai délszlávokról az 1920-as évek első felében

kozat aláírására és hazaellenes magatartásra rábeszélni, de azt tudják, hogy a többi tanítókat ösztönözte erre. Sokat érintkezett a hazaáruló szalántai tanítóval és hogy elfogadta a szerb dinárokat. A helybeli ág. ev. német tanító nagyon szegény ember, de ő visszautasította a szerbek részéről a tanítóknak felajánlott fizetéstöbbletet, ellenben az ő tanítójuk, kinek szép jövedelme van, elfogadta a szerb pénzt. Ezt is nagyon restellik a falu német lakossága előtt. Szemeljác Markó volt bíró a Gondviselés kezét látja abban, hogy tanítójuk, aki mindig ,,Vadrácok"-nak csúfolta őket, maga lett ,,Vadrác"-cá. A volt bíró szerint, mikor a szerbek Baranyába törtek, tanítójuk Károlyi Ferencz magyarosított nevét eldobta és régi horvát nevét Koleszáricsot vette fel s használta. Most ismét Károlyinak írja magát. Ebben az ügyben megkérdeztem a pécsudvardi tanítót, ki azt állította, hogy a szerb megszállás idején tényleg használta régi horvát nevét aláírások alkalmával. Károlyi Ferencz tanító 14 év óta működik Pogány községben, a horvát nyelvet beszéli. Most fegyelmi vizsgálat alatt van; még tanít, de Pécsett azt hallottam, hogy fel lesz függesztve. A tanítóval nem beszéltem. Az értekezleten jelenlevők állítása szerint a tanító magyarul tanított iskolájában, de heti 4 órán a sokác nyelvű olvasást, írást és hittant is tanította. A zágrábi olvasókönyvet használja. Vasárnap délután litániát is tart az iskolában. A nép különben Németire, a plébánia székhelyére jár templomba. A nép nagyon megörült, mikor említettem, hogy Pécsett anyanyelvükön lap fog megjelenni s hogy az új tanévben a zágrábi horvát olvasókönyvet a régi, sokác nyelven írt olvasókönyv fogja felváltani. Erre a falura nézve tanítójukra és az ábécéskönyvre vonatkozó intézkedéseken kívül más intézkedésre egyelőre nincs szükség. J923

84 Április 10-én látogattam meg Pogány községet, mely a németi plébániához tartozik. Pogány falu horvát ajkú népe is bosnyáknak vallja magát. Hercegovinái horvát tájszólás szerint beszélnek, a nők ruhája bosnyák nemzeties, fejdíszükön sok a törökös vonás. A lakosság 2/3 részben horvát, 1/3 részben német ajkú; néhány magyar család is van a faluban. A németek ág. ev. vallásúak, kik külön iskolát tartanak fenn, a horvát ajkúak közül senki sem optait, nem is készüllt elhagyni hazáját s jó hazafiaknak vallják magukat. Magyarul tudnak. A r. kath. horvát ajkúak felekezeti iskolája magyar tannyelvű, a magyar olvasást, írást és templomi éneket régi szokás szerint a III-ik osztálytól kezdve heti 2 órán tanulják a horvát ajkú tanulók. Tankönyvül a szerb megszállás idejéből fennmaradt zágrábi olvasókönyveket használják, mert a tanítónak nem volt tudomása a Szent István Társulatnál a múlt év végén megjelent hazafias olvasókönyv létezéséről. A zágrábi tankönyv további használatát megtiltottam és a budapesti sokác-bunyevác tájnyelven szerkesztett olvasókönyv bevezetésére felhívtam a tanítót. Azóta jelentést kaptam tőle, hogy a Szent István Társulat olvasókönyvét Pécsett megvette a tanulók részére és már azt használja. A tanulók száma 66. Anyanyelvre nézve 56 horvát és 10 magyar, kiknek legnagyobb része a 3 km.-nyire fekvő Nádorligetpusztáról jár ebbe az iskolába. Az ismétlőiskola tanulóinak száma 22. A falu népének józansága mellett bizonyít, hogy az iskola V. és VI. osztályába 17 tanuló jár. A magyar beszéd- és értelemgyakorlatokról, olvasás, írás és számolásból az alsóbb, a földrajzból és történelemből a felsőbb osztályokban bemutatott eredmény azt bizonyítja, hogy a tanító jó munkát végzett. A tanulók főleg a felsőbb osztályokban jól tudnak magyarul. A község távol fekszik a plébániától, azért a vasárnapi istentiszteletet az iskolában tartja a tanító a horvát nép nyelvén. A tanítót Károlyi Ferencznek hívják. Törekvő, szorgalmas és buzgó tanító, idősebb ember. PÜSPÖKMÁROK

85 1922™ Ezt, a pécsváradi járásban fekvő falut május hó 9-én ejtettem útba Rácgörcsönyről Liptódra való utazásom alkalmával. Lakosainak száma 597, kik közül 390 német, 74 magyar és 133 sokác. A falu a hímesházai plébániához tartozik, ahonnan a lelkész minden vasárnap kijön misézni. Az istentisztelet nyelve egy vasárnap német, egy vasárnap magyar, egy vasárnap ismét német és egy vasárnap sokác.