Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Tegzes Ferenc: A miniszterelnökség délszláv szakreferensének jelentései a baranyai délszlávokról az 1920-as évek első felében

adatot ezen iskola jelen állapotában nem képes teljesíteni úgy amint kellene, mert a gyermekek­nek, eltekintve a fizikai, vegytani és természetrajzi szemléltető és kísérletezéshez szükséges tan­eszközöktől, még jóformán az íráshoz és rajzoláshoz szükséges helyük sincsen. Már több ízben sürgette az iskola gondnoksága és igazgatósága az intézet bebútorozását és felszerelését, de hiába. Ez az oka annak, hogy a mohácsi polgári iskola gondnoksága és vezető­sége a sokácok és szerbek hazafias nevelése és irányítása ügyével kapcsolatosan felkért, hogy ki­küldetésemből kifolyólag is, sürgettessék meg a szerbek által teljesen kipusztított intézet új be­bútorozása és felszerelése. Tennivalók: A kir. tanfelügyelőség fel volna hívandó, hogy a szerb iskola jelenlegi nem okle­veles tanítójának, a szerb lelkésznek iskolai működését behatóan figyelje meg és mivel a lelkész­nek módszertani ismeretei nincsenek, adjon neki útmutatást, hogy teendőit lehetőén szakszerű­en igyekezzék végezni, mert arra nincs kilátás, hogy hamarjában okleveles tanítót kapjon ez az iskola. A másik teendő az volna, hogy a vallás- és közoktatásügyi minister úr Öexcellentiája figyelmé­be ajánltassék a mohácsi polgári iskolának mielőbbi bebútorozása és felszerelése. 1925. október 1. és 13. 08 Lakosainak száma 15 864, közülök 9836 magyar, 2159 német, 3323 sokác, 499 szerb. A mohácsi nagyszámú sokác lakosság megbízhatóságáról, hazafiasságáról és becsületességéről az apátplébános, a polgármester, a főszolgabíró, a ferencrendiek gvardiánja és más urak nagyon elismerően nyilatkoztak. Az itteni sokácok — úgymond — ,,igen derék, békés emberek, magyarul mindnyájan beszélnek és éreznek is. ,,A sokác hivőkre való tekintettel a belvárosi kath. templom­ban minden vasárnap és ünnepnapon reggel 7 órakor sokác misét és hitszónoklatot tartanak. Evég­ből egy külön, sokácul is tudó kápláni állás is van szervezve, de az apátplébános is megtanult so­kácul. A zárdatemplomban 7 és 10 órakor van a sokác nyelvű mise, a sokác nyelvű prédikáció pedig a 10 órai misén. A külvárosi plébánia templomban a vasárnapi litánia sokác nyelvű. Ezen­kívül temetéskor az imák és búcsúztatók sokác nyelvűek, ha sokác ajkú hal el. Az iskolában is figyelemmel vannak a sokác ajkú nemzeti kisebbségekre. Ugyanis a sokác ta­nulók a hittant anyanyelvükön tanulják. Ezenkívül a harmadik osztálytól kezdve a sokác nyelvű írást, olvasást heti egy órán. A sokác ajkú tanulók a két róm. kath. felekezeti iskolába járnak, úgymint a belvárosiba és a külvárosiba. A belvárosi iskola 10 tanerős. A tanulók száma 346, köztük 267 magyar, 63 sokác, 9 német és 7 oláh. A külvárosi iskola 5 tanerős. A tanulók száma 183, mégpedig 73 magyar, 103 sokác és 7 német. A tanítás nyelve mindkét iskolában magyar, amit a sokác szülők is nagyon ter­mészetesnek találnak. A múlt évben 1, 2 izgató munkája következtében a sokácok mozogni kezd­tek és külön tanításnyelvű iskolát követeltek gyermekeik részére, azonban abbahagytak követe­lésükkel és megnyugodtak, hogy csak a sokác olvasásra és írásra tanítsák gyermekeiket. A két róm. kath. iskola belső életét nem vizsgáltam meg, mert ez működési körömön kívül esik, azonban mind a két iskola tanítótestületével értekezletet tartottam abból a célból, hogy felvilá­gosítsam a tanítókat arról, hogy a haza és idegenben élő magyar testvéreink érdekei azt kívánják, hogy nemzeti kisebbségeink gyermekei legalább az olvasást és írást, valamint a hittant saját anya­nyelvükön is tanulják. A városban levő gör. kel. iskola működését megvizsgáltam, mégpedig Dunaszekcsőre való uta­zásamkor, okt. 13-án, mert okt. 1-iki ottlétemkor szüreti szünet miatt nem volt tanítás. A gör. kel. szerb iskola tanterme szép, tiszta, tágas helyiség, újonnan festett padokkal, mosdó­víztartóval, könyvtárral, Horthy kormányzó képével; van földgömbje, hőmérője. A tanterem hát­terében színpad műkedvelői előadások számára. A tanulók száma 12 rendes és 11 ismétlőiskolás. A tanítónő a haladási stb. naplót magyar nyel­ven vezeti. Tanterv szerint tanít. Az eredmény a többi szerb iskolához képest igen jó. Magyarul is tudnak olvasni a tanulók, sőt nagyjában az olvasmányok tartalmát is megértik. A számtant magyarul is tanítják. A tanítónő a magyar beszéd- és értelemgyakorlatok tanításában nem tar­tott rendszert, azért szükséges volt kioktatnom ebbeli teendői felől. Általában a tanulók magyar nyelvi készsége jobb, mint a többi baranyamegyei iskolában, minek az is az oka, hogy a gyerme­kek a községben sok magyar szót hallanak. A tanítónő neve: Bogdanovics Zsófia, Budapesten 1. gimn., Újvidéken 3 polg. iskolai osztályt és Zomborban a tanítónőképzőintézet első évfolyamát végezte. Mohácson folyó évi szeptember ele­je óta működik. Jól beszél magyarul. A mohácsi gör. kel. szerb ajkúak közül a fele Jugoszlávia javára optait. Sokan átmentek közü­lük Jugoszláviába. Most is készül 16 család, köztük egy 60 holdas gazda, mert félnek, hogy mivel optáltak, ki lesznek utasítva. Lelkészük kalugyer-pap a lancsóki göri kel. parochia ügyeit is vezeti, magyarul jól beszél.

Next

/
Thumbnails
Contents