Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Tegzes Ferenc: A miniszterelnökség délszláv szakreferensének jelentései a baranyai délszlávokról az 1920-as évek első felében

Magyarbóly a húszas években. (Baranya m. Levéltár képeslap gyűjtemény.) F: Keresztény J. b) A lefoglalt paplakért bért kérnek. c) Kérik annak lehetővé tételét, hogy gyermekeik anyanyelvükön is tanuljanak legalább olvasni, írni és imádkozni. Belenyugosznak abba, hogy gyermekeik addig, míg rendes tanítót kapnak, az ev. iskolába járjanak, mert belátják, hogy a magyar nyelv tanulása szükséges, azonban a cirillbetűs írásra és olvasásra is szükségük van gyermekeiknek a templom nyelve miatt. d) Védelmet kérnek a falu német lakosságával szemben, kik állandóan üldözik őket. e) Kérik a dobszóval való német kihirdetés mellett a szerbül való kihirdetést is, mert nem értenek németül. Ezzekután behívtam a község jegyzőjét, elmondtam előtte a szerb lakosság panaszait és kívánságait s megkértem, hogy tájékoztasson ő is a viszonyok felől. A jegyző a szemükbe mondta a szerbeknek, hogy ők az okai annak, hogy a német alkosok bán- talmazták és bosszantják őket, mert a szerb megszállás idején a németek a szerb katonaság részéről állandó üldöztetésnek voltak kitéve, akik közülők akárhányat miattuk meg is botoztak. A jegyző kijelentette, hogy a szerbek a múltban jóravaló, csöndes emberek voltak, de a szerb megszállás óta fejüket vesztették. Ők akartak a faluban uralkodni a nem szerb ajkú lakosság fölött, noha jelentékeny kisebbségben vannak. Most tehát csak a kölcsönt kapják vissza a német lakosságtól. A jegyzővel abban állapodtam meg a szerbek jelenlétében, hogy a szerb tanítói lakásnak amúgy is üresen álló egyik szobáját hitközségi gyűléseik tartására és a ráctöttösi pap részére rendelkezésükre bocsátja. A jegyző a szerb nyelven való kihirdetésről is gondoskodni fog, megígérte a védelmet a német fiatalság bosszantásaival szemben. Megígérte azt is, hogy tekintettel lesz a közs. képviselő-testületi választásoknál arra, hogy megfelelő arányban szerbek is képviselve legyenek s megjegyezte, hogy az egyik jelenlevő szerb gazda, mint második legtöbb adót fizető, most is benn van a képviselőtestületben. Az anyanyelven való írás, olvasás és hittan tanítására nézve megígértem nekik, hogy a püspökük által kiküldendő nyug. tanító hetenként három napon a villányi, három napon pedig az ő gyermekeiket fogja tanítani a cirillbetűkre és hittanra. Hogy ez mielőbb meglegyen, a magyar kormány meg fogja sürgetni a gör. kel. szerb püspöknél a megígért tanító kiküldését. A magyarbólyi szerb gazdákat úgy vélem, sikerült megnyugtatnom. Eddig a még ittmaradtak közül 19 szerb család optait a jugoszláv állam javára, de még egy sem ment el közülők. Igen valószínű, hogy ezután már egy sem fog közülők kivándorolni. A magyarbólyi viszonyok ügyében külön intézkedésre nincs szükség, mert a megígért szerb nyug. tanító kiküldetésére nézve a gör kel. szerb püspök a villányi iskola ügyből kifolyólag amúgy is meg lesz keresve. A magyarbólyi szerb tanulóknak a magyar iskolába való beiskoláztatása pedig már megtörtént, miért is a kir. tanfeliigyelőségnek ebben a tekintetben nem lesz szüksége az intézkedésre.