Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Tegzes Ferenc: A miniszterelnökség délszláv szakreferensének jelentései a baranyai délszlávokról az 1920-as évek első felében
MAGYARSARLÓS 61 1923 as Magyarsarlóson április 7-én d. u. voltam. Ebben a községben ez alkalommal voltam első ízben. A község lakosságának legnagyobb része (350) Hercegovinából származott horvát, kisebb része (210) német és 100 magyar ajkú. A horvát ajkú lakosság a községi bíró és igazgató tanító szerint a megszállás idejében hazafiasán viselkedett. Csak egy Varga nevű horvát gazda agitált a szerbek érdekében, ki most is gyanúsan viselkedik s állítólag a konzulhoz el szokott látogatni. A falu horvát lakossága nem hallgat reá. A községben a horvát és német ajkúak is tökéletesen beszélnek magyarul, ami a volt és jelenlegi tanítók érdeme. A község rendezett viszonyaira vall a két szép iskola épület és tágas kápolna. Az istenitiszteleteken a nép a mise első felében horvátul a második felében németül énekel. Mivel a plébánia távol fekszik, a káplán jár vasár- és ünnepnapokon misézni. Az iskola kéttanítós, róm. katholikus felekezeti jellegű. A tanítás nyelve magyar. Azonban a horvát és német ajkú tanulók heti egy órán régi szokás szerint anyanyelvükön is tanulnak olvasni és írni. A tanulók száma76, még pedig 11 magyar, 42 horvát és 23 német ajkú. Ismétlőiskolás 5 magyar, 19 horvát és 8 német jakú. Az igazgató-tanító Koleszárics Károly 17 év óta, az osztálytanító Koleszárics Géza két év óta működik a faluban. Mind a két tanító rátermett, buzgó ember, ami nemcsak a község lakosságának hazafias magatartásáról, hanem a tanulóknak az egyes tárgyakban magyar nyelven előadott feleleteiből is kitűnik. Kifogásolandónak találtam, hogy a megszállás alkalmából használt zágrábi olvasókönyvekből tanulnak a horvát ajkú tanulók olvasni. A tanítók állítása szerint azért használják ezt a könyvet, mert nincs más. Felvilágosítottam őket, hogy múlt év november havában adott ki a Szent István Társulat hazafias ABC- és Olvasókönyveket és meghagytam, hogy a zágrábi könyveket szedjék be és a budapestit vegyék használatba. MAJS 63 1922™ A majsi viszonyokat április 6-án délelőtt tanulmányoztam. A mohácsi járásban fekvő Majs község lakossága túlnyomó részben német, de szerbek is nagy számban laknak benne. A községházán tájékozást szerezvén a viszonyok felől, elsősorban a szerb lelkészt kerestem fel, ki egyúttal a kerület esperese. Neve: Andrics Dusán, értelmes, tanult embernek látszik. Felesége művelt nő, többször hangoztatta, hogy ő bácskai magyarnak vallja magát. A lelkész el akarja hagyni Magyarországot, mert családi viszonyai a megszállott területre vonzzák. Ugyanis egyik testvére jugoszláv kir. körjegyző, a másik orvos. Leányának itt nincs jövője, mert a magyarországi szerb intelligencia a megszállott részekre és Szerbiába költözött át. A szerb iskolát a lelkész vezeti, mert a tanító Jugoszláviába távozott. Tanulóinak száma 23 Rendesen betartja a tanórákat délelőtt és délután. A tanítói teendőket — úgymond — csak az iskola év végéig fogja végezni, azután tanítóra lesz szükség, mert ő a további tanításra nem vállalkozik. A lelkész azt tanácsolta, hogyha a szerb népet meg akarjuk tartani, adjunk neki tanítót, olvasni valót (lapot, naptárt,) viseljük gondját, bánjunk velük jól s helyezzük vissza előbbi polgári jogaiba. A szerb lakosság közül megszállott területre költözött 175 lélek, majdnem a fele, kik a Fürst Lippe uradalmakban kaptak földeket. Panaszkodott, hogy a gör. kel. szerb papok nem kapták meg a felemelt államsegélyt. Helyeselte, mikor a tanító hiány miatt azt a tervet vetettem fel, hogy a tanulók megfogyatkozott száma mellett ugyanaz a tanító végezhetné a tanítást Majson és a szomszéd Ráctöttösön, még pedig a hét egyik felében az egyik, másik felében a másik helyen. A jegyzői irodában és a községházán összegyűjtött szerb gazdáktól megtudtam, hogy a falu szerb lakói mindnyájan optáltak Jugoszlávia javára. A szerb gazdák azt mondták, hogy most nincs panaszkodásra okuk, mert a német lakosság velük szemben jól viseli magát és a helyettes bíró és egy esküdt a szerbek közül választatott. Helyeselték, hogy addig, míg rendes tanítót kapnak, gyermekeik a hét egyik felében részesüljenek oktatásban a közös ráctöttösi szerb tanító részéről. A nép nagyon érzi a naptár hiányát, kértek, hogy segítsek ezen a bajon. Eddig Újvidékről szereztek be naptárt, de most ez lehetetlen. Magyarországban pedig nincs részükre naptár. Megelégszenek, ha latin betűkkel lesz is nyomva, a naptár, mert a latin betűket is ismerik. Mikor említettem nekik a Pécsett megjelenendő horvát lapot, megörültek, mert — úgymond — amióta a jugoszlávok kivonultak Baranyából, nem olvastak újságot mint előbb a megszállás idejében, mikor a pécsi horvát lapot járatták.
